A stabilcoin APY első pillantásra egyszerű mutatónak tűnik: megmutatja, mekkora éves hozam érhető el egy stabilcoin-alapú befektetéssel. A százalék mögött azonban hitelezés, kereskedési díj, likviditásszolgáltatás, derivatív stratégia vagy akár rövid távú promóciós ösztönző is állhat. Ezért egy 5%-os és egy 20%-os APY között nemcsak a várható hozam, hanem a kockázat is óriási különbséget jelenthet.
Mit jelent a stabilcoin APY?
A stabilcoin APY két fogalmat kapcsol össze. A stabilcoin olyan kriptoeszköz, amelynek célja egy másik eszköz – leggyakrabban az amerikai dollár – árfolyamának követése. Ilyen például az USDT vagy az USDC, amelyek normál körülmények között egy dollár körüli értéket próbálnak tartani.
Az APY az angol Annual Percentage Yield rövidítése, magyarul éves százalékos hozamot jelent. Azt mutatja meg, hogy egy befektetés egy év alatt mekkora eredményt termelhet, ha a megszerzett hozamot újra befektetik, vagyis a kamatos kamat hatása is érvényesül.
Ha például valaki 1000 USDC-t helyez el egy 10%-os APY-t kínáló konstrukcióban, változatlan feltételek mellett egy év végére nagyjából 1100 USDC körüli egyenlege lehet. A valóságban azonban a legtöbb kriptopiaci APY változó, ezért az aktuálisan megjelenített 10% nem feltétlenül marad egy teljes éven keresztül ugyanennyi.
APY és APR: hasonló, de nem ugyanaz
A kriptopiacon gyakran egymás mellett jelenik meg az APY és az APR. Az APR, vagyis Annual Percentage Rate jellemzően éves kamatlábat mutat kamatos kamat nélkül, míg az APY már számol a hozam újrabefektetésének hatásával.
Ez azt jelenti, hogy ha egy befektetés kamata rendszeresen újra befektetésre kerül, az APY valamivel magasabb lehet az APR-nél. Minél gyakrabban történik a kamatosítás, annál nagyobb lehet a két mutató közötti eltérés.
A befektető szempontjából azonban nem ez a legfontosabb kérdés. Sokkal lényegesebb megérteni, miből keletkezik maga a stabilcoin hozam.
Honnan jön a stabilcoin hozama?
Egy stabilcoin önmagában általában nem termel pénzt. Ha valaki egyszerűen USDT-t vagy USDC-t tart egy saját tárcában, attól a tokenek száma nem növekszik. Hozam csak akkor keletkezik, ha a tőkét valamilyen gazdasági tevékenységbe bevonják.
Az egyik leggyakoribb modell a hitelezés. A felhasználó stabilcoint helyez el egy DeFi-protokollban, amelyből más szereplők fedezet ellenében hitelt vehetnek fel. A hitelfelvevők kamatot fizetnek, ebből részesedhetnek a betétesek.
A másik gyakori forrás a likviditásszolgáltatás. Egy decentralizált tőzsdén például USDC és USDT helyezhető el egy likviditási poolban. Amikor mások a két token között kereskednek, tranzakciós díjat fizetnek, amelyből a likviditásszolgáltatók is részesedhetnek.
A stabilcoin APY mögött tehát mindig kell lennie valamilyen bevételtermelő mechanizmusnak.
A kereslet és kínálat mozgatja az APY-t
A DeFi hitelezési piacokon a hozam gyakran automatikusan változik a kereslet és kínálat alapján. Ha egy protokollban sok szabad USDC található, de kevesen akarnak hitelt felvenni, a betéti kamat alacsony lehet. Ha viszont a rendelkezésre álló stabilcoin nagy részét már kikölcsönözték, a rendszer magasabb kamattal próbálhat új likviditást vonzani.
Ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz a protokoll egyik héten 4%-os, néhány héttel később pedig 8%-os APY-t mutat.
A stabilcoin APY tehát sok esetben nem rögzített ígéret, hanem egy aktuális piaci állapot évesített leképezése.
Miért vonzó a stabilcoin APY?
A Bitcoin és az Ethereum árfolyama rövid idő alatt jelentősen mozoghat. A stabilcoinok ezzel szemben arra törekednek, hogy stabil értéket tartsanak, ezért sok befektető úgy tekint rájuk, mint a kriptopiac kevésbé volatilis eszközeire.
Ez teszi különösen érdekessé a stabilcoin APY-t. A befektető nem feltétlenül arra fogad, hogy maga az USDC vagy az USDT jelentősen drágul, hanem arra, hogy a token megtartja dollárhoz kötött értékét, miközben a háttérben hozamot termel.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a konstrukció kockázatmentes.
Miért lehet egy APY feltűnően magas?
Ha az egyik stabilcoin-konstrukció 4%-ot, egy másik pedig 25%-ot kínál, érdemes feltenni a kérdést: mi finanszírozza a különbséget?
A magas APY mögött állhat erős hitelfelvételi kereslet, kereskedési díjbevétel vagy derivatív stratégia. De az is előfordulhat, hogy egy új protokoll saját tokenek osztogatásával próbál felhasználókat és likviditást szerezni.
Az ilyen ösztönzők rövid távon látványosan megemelhetik a hozamot. Ha azonban a jutalomtoken árfolyama esik, vagy a promóció véget ér, az APY gyorsan visszaeshet.
Ezért fontos különbséget tenni az organikus hozam és a mesterségesen támogatott hozam között. Organikusnak tekinthető például az a bevétel, amelyet hitelfelvevők kamataiból vagy valódi kereskedési díjakból finanszíroznak.
A magas APY nem jelent garantált éves hozamot
A kriptobefektetők egyik leggyakoribb félreértése, hogy egy 15%-os APY láttán automatikusan 15%-os éves profitra számítanak.
Pedig a feltüntetett APY gyakran csak azt mutatja meg, hogy a jelenlegi hozamszint egy teljes éven keresztül fennmaradva milyen eredményt adna. Maga a kamat közben akár naponta változhat.
Ha valaki januárban 15%-os APY mellett helyez el stabilcoint, februárban azonban a hozam 9%-ra, tavasszal pedig 5%-ra csökken, a tényleges éves eredménye jóval elmarad a kezdeti 15%-tól.
Ezért mindig érdemes különválasztani a hirdetett APY-t és a ténylegesen realizált hozamot.
Depeg: amikor a stabilcoin már nem stabil
A stabilcoinok egyik legfontosabb kockázata a depeg, vagyis amikor az árfolyam eltávolodik attól az értéktől, amelyet követnie kellene.
Ha egy dollárhoz kötött stabilcoin ára 1 dollárról 0,90 dollárra esik, az körülbelül 10%-os veszteséget jelent. Ebben az esetben egy 8%-os vagy akár 10%-os éves APY sem feltétlenül képes kompenzálni az árfolyamveszteséget.
Ezért egy stabilcoin hozamának értékelésekor nem elég azt megnézni, hogy mennyi az APY. Azt is meg kell érteni, mi tartja egy dollár körül az adott stabilcoin árát.
A stabilcoin fedezete legalább olyan fontos, mint az APY
Nem minden stabilcoin működik ugyanúgy. Egyes tokenek mögött készpénz és rövid lejáratú állampapírok állhatnak, másokat kriptoeszközök fedeznek, megint mások pedig összetett derivatív stratégiát alkalmaznak.
A fiatfedezetű stabilcoinok esetében fontos kérdés, hogy a kibocsátó milyen tartalékokat kezel, mennyire likvidek ezek az eszközök, és hogyan történik a tokenek visszaváltása.
A kriptofedezetű stabilcoinoknál gyakori a túlfedezettség. Ha például Ethereum szolgál fedezetként, a rendszer azért kérhet 100 dollárnyi stabilcoin mögé 150 dollárnyi ETH-t, mert az Ethereum árfolyama jelentősen eshet.
Léteznek ennél összetettebb modellek is, amelyek spot kriptoeszközöket és futures pozíciókat kombinálnak annak érdekében, hogy az árfolyamkockázatot mérsékeljék, miközben hozamot termelnek.
Funding rate-ből is származhat stabilcoin APY
A perpetual futures piacokon működik az úgynevezett funding rate, vagyis finanszírozási ráta. Ez rendszeres elszámolást jelent a long és short pozíciók között.
Ha például a kereskedők nagy része emelkedésre spekulál, bizonyos piaci körülmények között a long pozíciók tulajdonosai fizethetnek a short oldalon állóknak.
Egy hozamtermelő stabilcoin-stratégia kihasználhatja ezt úgy, hogy kriptoeszközt tart, miközben vele ellentétes futures pozíciót vesz fel. Az árfolyammozgás egy részét így próbálja semlegesíteni, miközben a funding paymentből bevételt szerez.
A probléma az, hogy a funding rate nem garantált. Ha a piaci viszonyok megváltoznak, a hozam is csökkenhet, vagy akár kedvezőtlen irányba fordulhat.
Okosszerződések és protokollok kockázata
A DeFi-ben a felhasználók eszközeit gyakran okosszerződések kezelik. Ezek automatikusan végrehajtják a programozott szabályokat, ám egy hibás kód vagy biztonsági rés komoly veszteséget okozhat.
Egy protokoll auditálása ezért fontos szempont, de önmagában nem jelent garanciát. Érdemes azt is megvizsgálni, mióta működik a rendszer, mennyi tőkét kezel, volt-e korábbi támadás vagy technikai probléma, és mennyire átlátható a fejlesztői háttér.
A stabilcoin APY tulajdonképpen több egymásra épülő kockázatot is tartalmazhat: nemcsak magában a stabilcoinban kell megbízni, hanem abban a protokollban és okosszerződésben is, amelyben elhelyezzük.
Központosított platformon más kockázat jelentkezik
Stabilcoin hozamot központosított szolgáltatók is kínálhatnak. Ilyenkor nem feltétlenül okosszerződés-kezelési kockázatot vállal a felhasználó, hanem partnerkockázatot: a pénze egy vállalat kezelésébe kerül.
Ha a szolgáltató pénzügyi nehézségbe kerül, befagyasztja a kifizetéseket vagy fizetésképtelenné válik, a felhasználó is veszteséget szenvedhet.
Innen származik a kriptopiac ismert mondása: „Not your keys, not your coins.” Ha nem a felhasználó rendelkezik a privát kulcsokkal, akkor az eszközök feletti közvetlen kontroll is korlátozott.
Yield farming: amikor több hozam kerül egymásra
A stabilcoin APY gyakori eleme a yield farmingnak, vagyis hozamfarmolásnak. Ilyenkor a befektetők több DeFi-protokollt kombinálnak annak érdekében, hogy a lehető legtöbb hozamforrást használják ki.
Egy befektető például stabilcoint helyezhet el egy likviditási poolban, ezért LP-tokent kap, majd ezt a tokent egy másik protokollban is lekötheti további jutalomért.
A módszer magas APY-t eredményezhet, ugyanakkor minden újabb protokoll újabb kockázatot is jelent. Minél összetettebb a stratégia, annál több ponton történhet technikai, likviditási vagy piaci probléma.
Nem mindig a legmagasabb APY a legjobb
A stabilcoin hozamok összehasonlításakor könnyű abba a hibába esni, hogy kizárólag a legnagyobb százalékot keressük.
Egy 20%-os APY azonban nem automatikusan négyszer jobb egy 5%-os ajánlatnál. Ha az 5%-os konstrukció hosszú ideje működő, nagy likviditású rendszerre épül, a 20%-os pedig új, kevésbé tesztelt protokollban érhető el, akkor a két ajánlat kockázati profilja teljesen más.
A stabilcoin APY értelmezésének ezért az egyik legfontosabb alapelve: a hozamot mindig a vállalt kockázathoz kell viszonyítani.
Magyar befektetőknél a dollár-forint árfolyam is számít
A legtöbb vezető stabilcoin az amerikai dollárhoz kötődik, ezért egy magyar befektető forintban számított eredményét az USD/HUF árfolyam is befolyásolja.
Ha valaki 8%-os APY-t ér el USDC-ben, de közben a dollár jelentősen gyengül a forinthoz képest, a stabilcoinban elért hozam egy része vagy akár egésze is eltűnhet forintban számolva. Fordított esetben a dollár erősödése tovább növelheti a forintban kimutatott nyereséget.
Vagyis a stabilcoin APY dollárban mért hozam, és nem feltétlenül azonos egy magyar befektető tényleges forinthozamával.
A költségek is csökkentik a tényleges hozamot
A hirdetett APY nem feltétlenül azonos a nettó eredménnyel. A hálózati tranzakciós díjak, a váltási költségek, a platformdíjak, a ki- és befizetési költségek, valamint az adózás mind csökkenthetik a tényleges hozamot.
Ez különösen kisebb befektetéseknél fontos. Néhány dollárnyi blokkláncdíj jelentéktelen lehet egy tízezer dolláros pozíciónál, de egy százdolláros befektetés éves hozamának jelentős részét felemésztheti.
Ezért mindig a várható nettó hozamot érdemes vizsgálni.
Hogyan érdemes értékelni egy stabilcoin APY ajánlatot?
Egy stabilcoin-hozamlehetőséget nem lehet egyetlen százalék alapján megítélni. Először azt kell megérteni, milyen stabilcoinról van szó, ki a kibocsátója, és milyen fedezet áll mögötte.
Ezután következik a hozam forrása: hitelezésből, kereskedési díjból, funding rate-ből, tokenjutalomból vagy más mechanizmusból származik?
Érdemes megvizsgálni a protokoll működési múltját, likviditását, auditjait, az esetleges zárolási időszakot, a pénzkivétel feltételeit és minden olyan díjat, amely csökkentheti a végső eredményt.
Kezdők számára három kérdés különösen hasznos lehet: mi termeli a hozamot, mi romolhat el, és ki viseli a veszteséget, ha probléma történik?
Ha ezekre nincs egyértelmű válasz, a magas APY inkább figyelmeztető jel, mint önmagában vonzó ajánlat.
Mit jelent végül a stabilcoin APY?
A stabilcoin APY egy stabilcoin-alapú befektetés évesített hozamát mutatja meg a kamatos kamat hatásával együtt. A százalék azonban önmagában csak a történet egyik része.
A háttérben működhet hitelezés, likviditásszolgáltatás, kereskedési díj, derivatív stratégia vagy ideiglenes tokenösztönző. A konstrukció biztonságát pedig a stabilcoin fedezete, az okosszerződések, a protokoll működése, a likviditás és akár egy központosított szolgáltató pénzügyi helyzete is befolyásolhatja.
Ezért nem feltétlenül a legmagasabb stabilcoin APY a legjobb. A valódi kérdés az, hogy mekkora és mennyire fenntartható hozamot kap a befektető az általa vállalt kockázatért.
A stabilcoin APY helyes értelmezése végső soron nem arról szól, hogy megtaláljuk a legnagyobb százalékot, hanem arról, hogy megértsük, mi van a százalék mögött.
