A nemzetközi devizakereskedelem továbbra is a globális pénzügyi rendszer egyik legnagyobb és legfontosabb piaca, az ügyletek elszámolása azonban sok esetben még mindig napokat vesz igénybe. A Chainlink európai és dél-koreai banki szereplőkkel közösen most azt vizsgálja, hogy szabályozott stabilcoinokkal néhány pillanatra rövidíthető-e a folyamat. A Project Pangea nem egyszerű blokklánckísérlet: több billió dollárnyi banki vagyon és a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonala áll mögötte.
A bankok már nem csak figyelik a stabilcoinokat
A stabilcoinokat sokáig elsősorban a kriptotőzsdék digitális dollárjaiként tartotta számon a piac. A dollárhoz, euróhoz vagy más hagyományos devizához kötött tokenek főként arra szolgáltak, hogy a befektetők gyorsan mozgathassák a tőkét a különböző kereskedési platformok és blokklánchálózatok között.
A kép azonban fokozatosan megváltozik. A bankok, alapkezelők és pénzügyi infrastruktúrát működtető vállalatok egyre kevésbé spekulatív kriptoeszközként, sokkal inkább programozható digitális pénzként tekintenek a stabilcoinokra.
Ebbe a folyamatba illeszkedik a Project Pangea is. A kezdeményezés azt kutatja, hogyan lehetne stabilcoinok segítségével felgyorsítani a devizaügyletek, vagyis az FX-tranzakciók lezárását és pénzügyi teljesítését.
A Chainlink június 23-án jelentette be csatlakozását a projekthez. A blokkláncos adatinfrastruktúrájáról ismert vállalat olyan európai és dél-koreai szereplőkkel dolgozik együtt, amelyek a hagyományos bankszektor és a tokenizált pénzügyi piacok közötti kapcsolatot szeretnék megteremteni.
Több mint tízbillió dollárnyi banki vagyon áll a háttérben
A Project Pangea résztvevőinek listája jól mutatja, hogy a kezdeményezés mögött nem kizárólag kriptotechnológiai vállalatok sorakoztak fel.
A dél-koreai oldalon a FairSquareLab digitáliseszköz-infrastruktúrával foglalkozó társaság vesz részt a munkában. A cég mellett bekapcsolódott a Unified Korea Alliance, vagyis az UniKA is, amely több mint egy tucat dél-koreai kereskedelmi bankot fog össze.
Az európai bankokat a Qivalis képviseli. A 37 pénzintézet támogatásával működő konzorcium egy szabályozott, euróalapú stabilcoin létrehozásán és intézményi felhasználásán dolgozik.
Niki Ariyasinghe, a Chainlink ázsiai és csendes-óceáni térségért, valamint a Közel-Keletért felelős alelnöke szerint a projektben közreműködő bankok összesen több mint 10 billió dollárnyi kezelt eszközállománnyal rendelkeznek.
Ez a méret már önmagában is jelzi, hogy a pénzügyi intézmények érdeklődése túllépett a kisebb blokkláncos tesztek szintjén. A nagybankok számára a tokenizált pénz egyre inkább konkrét üzleti és infrastrukturális kérdéssé válik.
A tét nem feltétlenül az, hogy a stabilcoinok leváltják-e a hagyományos devizákat. Sokkal inkább az, hogy képesek-e gyorsabb és biztonságosabb elszámolási réteget biztosítani a már létező pénzügyi rendszerek számára.
Két nap helyett néhány másodperc
A devizakereskedelemben az ügylet megkötése és a tényleges teljesítés nem mindig ugyanabban a pillanatban történik. A hagyományos elszámolási modell gyakran a T+2 ciklust követi, amelyben a tranzakció pénzügyi lezárása a kereskedés napját követő második munkanapon történik meg.
A gyors digitális piacok világában ez meglepően hosszú időnek tűnhet. Az elszámolási idő alatt a pénzintézeteknek tőkét kell lekötniük, kezelniük kell a devizaárfolyamok változásából eredő bizonytalanságot, és számolniuk kell azzal a kockázattal is, hogy a másik fél nem teljesíti időben a kötelezettségét.
A Project Pangea célja, hogy ezt a folyamatot a T+0 modellhez közelítse. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a devizacsere elszámolása az ügylet létrejöttével szinte egy időben megtörténhetne.
A rendszerben euróhoz és dél-koreai wonhoz kötött, szabályozott stabilcoinokat használnának. A tokenek értékét egy az egyhez arányban kapcsolnák a mögöttes nemzeti valutához, így nem a kriptovalutákra jellemző árfolyam-ingadozásra, hanem a gyors digitális elszámolásra építenének.
A programban a Chainlink technológiai infrastruktúráját a FairSquareLab blokkláncalapú devizaelszámolási rendszerével kapcsolnák össze. A cél egy olyan környezet kialakítása, amelyben az euró- és wonalapú digitális pénz közvetlenül, köztes elszámolási lépések nélkül cserélhet gazdát.
Az atomikus csere megszüntetné a féloldalas teljesítést
A Project Pangea egyik legfontosabb technológiai eleme az atomikus payment-versus-payment, röviden PvP-elszámolás.
Az elnevezés elsőre bonyolultnak tűnhet, a működésének lényege azonban egyszerű: egy devizacsere két oldala kizárólag egyszerre teljesülhet.
Tegyük fel, hogy egy európai bank euróalapú stabilcoint ad át egy dél-koreai partnernek, cserébe pedig wonhoz kötött digitális tokent kap. Atomikus tranzakció esetén a rendszer csak akkor véglegesíti az ügyletet, ha mindkét eszköz átadása sikeresen megtörténik.
Amennyiben az egyik fél tranzakciója meghiúsul, a másik fél fizetése sem teljesül. Nincs olyan állapot, amelyben az egyik bank már átadta a pénzt, miközben a másik még nem teljesített.
Ez a „minden vagy semmi” mechanizmus jelentősen mérsékelheti az elszámolási kockázatot. A bankközi devizapiacon különösen fontos kérdésről van szó, hiszen naponta hatalmas összegek mozognak különböző országok, időzónák és pénzügyi rendszerek között.
A gyorsabb teljesítés emellett tőkét is felszabadíthat. Minél rövidebb ideig kell a bankoknak fedezetet vagy likviditást lekötniük egy függőben lévő ügylethez, annál hatékonyabban használhatják fel pénzügyi erőforrásaikat.
Európa és Dél-Korea ideális tesztterep lehet
A projekt nem véletlenül az Európa és Dél-Korea közötti kereskedelmi útvonalat választotta elsődleges vizsgálati területként.
A két régió között évente több mint 150 milliárd dollár értékű áru- és szolgáltatásforgalom zajlik. Ezzel a kapcsolat a világ 15 legjelentősebb kereskedelmi folyosója közé tartozik.
A nagy volumen azért fontos, mert a stabilcoin-alapú elszámolás előnyei leginkább olyan piacon válhatnak láthatóvá, ahol rendszeresen és nagy összegben történnek devizaváltások.
Az európai vállalatoknak koreai wonra, a dél-koreai cégeknek pedig euróra lehet szükségük az import, az export, a beruházások és a szolgáltatások kifizetéséhez. Minden egyes tranzakció mögött banki üzenetek, devizaváltások, köztes szereplők és elszámolási folyamatok állhatnak.
Egy közel valós idejű rendszer ezért nem csupán néhány perces kényelmi előnyt jelentene. Csökkenthetné a tranzakciós költségeket, javíthatná a vállalati likviditás kezelését, valamint kiszámíthatóbbá tehetné a határokon átnyúló kereskedelmi elszámolást.
Ázsia már most a stabilcoinfizetések központja
A Project Pangea ázsiai fókuszát a stabilcoinpiac jelenlegi szerkezete is indokolja. Az iparági adatok alapján a világ stabilcoin-alapú fizetéseinek mintegy 60 százaléka Ázsiában történik.
A régió számos országában erős kereslet mutatkozik az olyan digitális fizetési eszközök iránt, amelyek a hagyományos banki átutalásoknál gyorsabban és rugalmasabban használhatók.
A stabilcoinok egyik legnagyobb előnye, hogy a blokklánchálózatok a hét minden napján, napi 24 órában működhetnek. Nem kell figyelembe venniük a banki nyitvatartást, a hétvégéket vagy az eltérő időzónákat.
A hagyományos pénzügyi rendszerekben egy pénteken kezdeményezett nemzetközi tranzakció feldolgozása akár a következő hétre is átnyúlhat. A blokkláncon végrehajtott tokenmozgás ezzel szemben technikai értelemben bármikor megtörténhet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a stabilcoinok automatikusan megoldják a nemzetközi fizetések minden problémáját. Az intézményi használathoz megfelelő tartalékkezelésre, szabályozói jóváhagyásra, pénzmosás-megelőzési ellenőrzésekre és jogilag egyértelmű elszámolási keretekre is szükség van.
A Project Pangea éppen ezért nem csupán a tranzakció sebességét teszteli. A résztvevőknek azt is ki kell dolgozniuk, hogyan illeszthető a tokenizált pénz a bankokra vonatkozó szigorú megfelelési követelményekbe.
A Swift marad, a háttértechnológia változhat
A projekt egyik legérdekesebb sajátossága, hogy nem kívánja kidobni a bankok által évtizedek óta használt rendszereket.
Az európai pénzintézetek továbbra is a Swift globális pénzügyi üzenetküldő hálózatán keresztül küldhetnék el a tranzakciókhoz kapcsolódó utasításaikat. A Swift az 1970-es évek óta a nemzetközi bankközi kommunikáció egyik alapvető infrastruktúrája.
A Chainlink feladata az lenne, hogy ezeket a hagyományos banki üzeneteket összekapcsolja a blokkláncon végrehajtott atomikus tranzakciókkal. A rendszer lényegében lefordítaná a Swift-parancsokat a Pangea L1 Network nevű különálló főkönyvi hálózaton elvégezhető műveletekre.
Ez az elképzelés azért lehet vonzó a bankoknak, mert nem követeli meg a meglévő infrastruktúra teljes lecserélését. A pénzintézetek megtarthatják a jól ismert kommunikációs csatornáikat és belső folyamataikat, miközben a háttérben egy gyorsabb digitális elszámolási megoldást használhatnak.
A blokklánc ebben a modellben kevésbé látványos, de annál fontosabb szerepet töltene be. Nem feltétlenül az ügyfelek által közvetlenül használt pénzügyi alkalmazásként jelenne meg, hanem a banki rendszerek között működő elszámolási motorként.
A Chainlink nem akar új globális bankhálózatot építeni
A Project Pangea kapcsán könnyen felmerülhet a Ripple neve, hiszen a vállalat több mint egy évtizede fejleszt blokkláncalapú, intézményi határokon átnyúló fizetési megoldásokat.
A Chainlink képviselője szerint azonban a két vállalat megközelítése nem feltétlenül tekinthető közvetlenül azonosnak. A Project Pangeát nem a Ripple kihívójaként pozicionálják.
A Chainlink nem egy teljesen új nemzetközi pénzügyi hálózatot szeretne létrehozni a nulláról. Inkább olyan technológiai réteget biztosítana, amely összekapcsolja a bankok meglévő rendszereit a stabilcoinokkal és a különböző blokklánchálózatokkal.
Ez illeszkedik a vállalat általános stratégiájához is. A Chainlink az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt helyezett az intézményi tokenizációra, a blokkláncok közötti adat- és eszközmozgásra, valamint a hagyományos pénzügyi infrastruktúrával való integrációra.
A Project Pangea tehát nem feltétlenül egy új fizetési márka megszületéséről szól. Sokkal inkább egy olyan technológiai háttérről, amelyet a bankok saját szolgáltatásaik és megszokott rendszereik mögött használhatnak.
Egyelőre kísérlet, de már látszik az irány
A kezdeményezés jelenleg még munkacsoportként működik. A Pangea nem tekinthető éles, széles körben elérhető bankközi fizetési vagy elszámolási hálózatnak, és hivatalos indulási időpontot sem jelentettek be.
A Chainlink célja ugyanakkor az, hogy a következő 12 hónapon belül valós tranzakciókat is végrehajtsanak egy megfelelő jogi és szabályozási környezetben.
A legnagyobb kihívás várhatóan nem maga a blokkláncos átutalás lesz. Technikailag a tokenek néhány másodperc alatt mozgathatók, az intézményi pénzügyi rendszerben azonban minden tranzakciónak meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályoknak és ellenőrzési követelményeknek.
A résztvevőknek tisztázniuk kell többek között a stabilcoinok mögötti tartalékok kezelését, a kibocsátók felelősségét, a tranzakciók véglegességét és a résztvevő bankok jogi kötelezettségeit.
Éppen ezért a projekt első éles ügyletei valószínűleg ellenőrzött környezetben, korlátozott banki részvétellel és meghatározott devizapárok használatával valósulhatnak meg.
A devizapiac apró szelete is hatalmas lehetőséget jelent
A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatai szerint a globális devizapiac napi kereskedési volumene megközelíti a 9,6 billió dollárt. Ez a világ egyik legnagyobb pénzügyi piaca, ahol már az ügyletek kis részének átalakulása is jelentős hatással járhat.
A stabilcoinok számára ezért nem feltétlenül szükséges a teljes devizapiacot meghódítani. Már néhány nagyobb kereskedelmi folyosó vagy intézményi tranzakciótípus tokenizálása is több százmilliárd dolláros forgalmat terelhetne blokkláncalapú rendszerekre.
A Citigroup becslése szerint a globális stabilcoinpiac értéke 2030-ra elérheti az 1,9 billió dollárt. Ez jelentős növekedést jelentene a jelenlegi, nagyjából 315 milliárd dolláros szinthez képest.
A következő növekedési hullámot azonban már nem feltétlenül a kriptokereskedők hozzák el. A stabilcoinpiac fejlődésében egyre nagyobb szerepet kaphatnak a vállalati fizetések, a nemzetközi kereskedelem, a tokenizált értékpapírok és a bankközi elszámolások.
A Project Pangea éppen ezért jóval többről szólhat, mint egy euró–won kísérletről. A projekt azt teszteli, hogy a stabilcoinok képesek-e kilépni a kriptopiac keretei közül, és valódi szerepet vállalni a globális pénzügyi rendszer működésében.
Amennyiben a résztvevőknek sikerül a másodpercek alatt végrehajtható blokkláncos tranzakciókat összehangolniuk a banki szabályozással és a meglévő infrastruktúrával, a kezdeményezés mintául szolgálhat más devizapárok és kereskedelmi régiók számára is.
A bankok számára a stabilcoin ebben a történetben nem feltétlenül forradalmi ellenfél. Sokkal inkább egy új eszköz lehet ahhoz, hogy a régi pénzügyi rendszer gyorsabban, folyamatosabban és kevesebb kockázattal működjön.
