A stabilcoinok terjedésével és az önálló pénzügyi döntésekre képes AI-ügynökök megjelenésével teljesen új kihívások elé kerülhet a globális fizetési infrastruktúra. Arnold Lee, a Sphere Labs társalapítója és vezérigazgatója szerint a következő generációs blokkláncos fizetések kulcsa nem pusztán a gyorsaság lesz: a megfelelőségi ellenőrzéseket már a tranzakció elszámolása előtt be kell építeni a rendszerbe. Erre készül a SphereNet.
A mesterséges intelligencia fejlődésével egyre több pénzügyi műveletet hajthatnak végre szoftveres ügynökök közvetlen emberi beavatkozás nélkül. Ebben a környezetben a stabilcoinok különösen vonzó fizetési eszközzé válhatnak, hiszen a blokklánc-alapú infrastruktúra a nap 24 órájában működhet, az elszámolás pedig lényegesen gyorsabb lehet a hagyományos banki rendszereknél.
A Sphere Labs erre a fejlődési irányra építi a SphereNet hálózatot. A vállalat elképzelése szerint azonban az intézményi blokkláncos fizetések csak akkor terjedhetnek el széles körben, ha a szabályozási megfelelés, az identitás-ellenőrzés és az auditálhatóság már magának a fizetési infrastruktúrának a részévé válik.
Megfelelőség még a stabilcoin-tranzakció előtt
A SphereNet egy félig engedélyköteles, úgynevezett semi-permissioned hálózatként készül, amelyen a résztvevőket még a tranzakciók végrehajtása előtt ellenőrzik. A rendszer egyik legfontosabb különbsége a hagyományos fizetési modellekhez képest, hogy a megfelelőségi vizsgálatok jelentős része nem utólag, hanem az elszámolást megelőzően történhet.
A hálózat ellenőrizheti többek között a résztvevők jogosultságát, a szankciós követelményeket, a partnerrel kapcsolatos feltételeket és az adott eszközre vonatkozó szabályokat. Ha valamely szükséges igazolás hiányzik, lejárt vagy visszavonták, a tranzakció még az elszámolás előtt megállítható.
A konstrukció egyik célja, hogy csökkentse a pénzügyi intézmények által jelenleg párhuzamosan elvégzett ellenőrzéseket. A bankok és szolgáltatók ma gyakran külön-külön azonosítják ugyanazokat az ügyfeleket, tárolják ugyanazokat a dokumentumokat, és saját megfelelőségi infrastruktúrát működtetnek.
A SphereNet ehelyett igazolásokat, úgynevezett attestationöket használhat. Ezek bizonyíthatják például, hogy egy ügyfél már sikeresen teljesítette a szükséges KYC-, KYB-, AML-, terrorizmusfinanszírozás elleni vagy szankciós ellenőrzést anélkül, hogy az érzékeny személyes dokumentumokat magán a hálózaton kellene tárolni.
A Sphere emellett adatvédelmet támogató hitelesítő megoldásokon és zero-knowledge technológián is dolgozik. Ezekkel egy intézmény bizonyíthatná, hogy az ügyfél megfelel egy adott követelménynek anélkül, hogy a mögöttes személyes adatokat megosztaná a hálózat többi résztvevőjével.
Az AI-ügynökök új biztonsági kockázatokat hoznak
Arnold Lee szerint az egyre önállóbb pénzügyi AI-ügynökök komoly biztonsági kérdéseket vetnek fel. A vállalatoknak abból kell kiindulniuk, hogy egy támadó előbb-utóbb olyan promptot, adatforrást, hozzáférési kulcsot vagy munkafolyamatot találhat, amellyel az AI viselkedését nem kívánt irányba tudja befolyásolni.
Kiemelt kockázatot jelenthet a prompt injection, a manipulált adatok használata, a hozzáférési adatok ellopása vagy az ügynök döntéseinek más módon történő eltérítése.
A Sphere vezérigazgatója szerint ezért pontos korlátokat kell meghatározni arra vonatkozóan, hogy egy AI-ügynök milyen összegekhez férhet hozzá, kivel tranzaktálhat, mennyi ideig rendelkezik jogosultsággal, illetve mely személy vagy vállalat nevében járhat el.
A jelentős vagy visszafordíthatatlan tranzakcióknál továbbra is szükség lehet emberi jóváhagyásra. Fontossá válhat a biztonságos kulcskezelés, a tranzakciós limitek használata, a független monitorozás és annak rendszeres tesztelése is, hogy probléma esetén milyen gyorsan állítható le egy autonóm ügynök.
A határokon átnyúló stabilcoin fizetések ezt tovább bonyolítják. Egy AI szinte azonnal végrehajthat egy tranzakciót, miközben az érintett országok pénzügyi, szankciós, engedélyezési, adatvédelmi és fogyasztóvédelmi szabályai jelentősen eltérhetnek.
Nem az AI dönti el, hogy egy tranzakció szabályos-e
A SphereNet egyik fontos alapelve, hogy maga a mesterséges intelligencia nem dönt arról, megfelel-e egy tranzakció a szabályoknak.
Az engedélyezési és tiltási feltételeket az adott eszköz kibocsátója vagy az érintett szabályozott pénzügyi intézmény határozza meg. Ezek a szabályok a hálózaton rögzített állapotként működnek, így azonos bemeneti feltételek mellett determinisztikus eredményt adnak.
Egy tranzakció elküldésekor a SphereNet többek között ellenőrizheti a tárcát, az aláírásokat, a hitelesítő adatokat és az igazolásokat. A döntés tehát nem egy AI-modell bizonytalansági értékétől vagy értelmezésétől függ.
Ha a jogszabályok megváltoznak, a jogosult személyek módosíthatják az alkalmazandó szabályokat vagy hitelesítő állapotokat. A változtatásokat és a végrehajtott műveleteket a megosztott főkönyv rögzíti, így az arra jogosult szereplők számára visszakövethető auditálási előzmény jön létre.
A SphereNet szempontjából ezért másodlagos lehet, hogy a tranzakciót ember vagy mesterséges intelligencia kezdeményezte. Egy AI-ügynöknek is egy ellenőrzött személyhez, vállalathoz vagy szabályozott intézményhez kapcsolódó tárcán keresztül kell működnie.
Az eszközkibocsátó szabhatja meg az AI korlátait
A SphereNet nem kíván egyetlen, minden stabilcoinra és minden intézményre érvényes megfelelőségi modellt kikényszeríteni.
Az egyes eszközök kibocsátói dönthetik el, milyen feltételek mellett mozoghat az adott token. Meghatározhatják például az elfogadott országokat, partnereket, hitelesítő igazolásokat, tranzakciós limiteket vagy jóváhagyási küszöbértékeket.
Egy kibocsátó akár eltérő feltételeket is meghatározhat ember által kontrollált és AI-vezérelt tárcák számára. Az autonóm rendszerekre alacsonyabb limiteket vagy szigorúbb jóváhagyási követelményeket írhat elő, miközben a nagy értékű vagy nemzetközi tranzakcióknál emberi, illetve több szereplős engedélyezést követelhet meg.
A SphereNet feladata nem annak eldöntése, hogy melyik szabály megfelelő, hanem a kibocsátó által meghatározott feltételek következetes kikényszerítése.
A Deutsche Telekom is csatlakozott a validátorokhoz
A szabályozott pénzügyi intézmények bizalmának megszerzéséhez nemcsak a technológia, hanem a hálózatot működtető szereplők összetétele is kulcsfontosságú.
A Deutsche Telekom a SphereNet egyik korai validátorpartnerévé vált, és node-infrastruktúrát működtet a teszthálózaton, valamint a későbbi mainneten. A Sphere szerint egy ilyen méretű, infrastruktúra-üzemeltetésben tapasztalt vállalat részvétele növelheti a hálózat ellenálló képességét és hitelességét az intézményi szereplők szemében.
A hosszabb távú cél olyan független, ellenőrzött hálózati szereplők bevonása, amelyek képesek a szabályozott pénzügyi infrastruktúrától elvárt működési követelmények teljesítésére.
A bankoknak nem kellene mindent a nulláról felépíteniük
A Sphere szerint a blokkláncos fizetések intézményi elterjedésének egyik akadálya, hogy minden banknak vagy vállalatnak külön kell kialakítania ugyanazokat a technikai és megfelelőségi folyamatokat.
A vállalat már működő SpherePay szolgáltatása API-kat, SDK-kat és kezelőfelületeket biztosít többek között az ügyfélbeléptetéshez, KYC- és KYB-ellenőrzésekhez, fiat- és stabilcoin-mozgatáshoz, valamint a tranzakciók státuszának kezeléséhez.
A fejlesztés alatt álló SphereNet ezt a modellt terjesztené ki az elszámolási és eszközszabályozási rétegre. A tokenek kezelésével, tranzakciós díjakkal, aláírásokkal és más blokkláncos műveletekkel kapcsolatos technikai komplexitás így részben elrejthető lenne a pénzügyi intézmények és végfelhasználóik elől.
A cél az, hogy a blokkláncos fizetés ne egy teljesen új infrastruktúra felépítését, hanem egy meglévő intézményi rendszerbe történő integrációt jelentsen.
Mit kezd a SphereNet a blokklánc visszafordíthatatlanságával?
A blokkláncos fizetések egyik alapvető problémája, hogy egy véglegesített tranzakciót nem lehet egyszerűen visszavonni úgy, mint bizonyos hagyományos kártyás vagy banki műveleteket.
A Sphere válasza elsősorban a megelőzés. Ha a hibás vagy szabálytalan tranzakciót később nehéz korrigálni, akkor a lehető legtöbb ellenőrzést még az elszámolás előtt kell végrehajtani.
A SphereNet ezért nem írná át vagy törölné a már véglegesített tranzakciókat, így megmaradna a kriptográfiailag ellenőrizhető auditnyom.
A szabályozott pénzügyek ugyanakkor kivételes beavatkozási mechanizmusokat is igényelhetnek. A hálózat tokenarchitektúrája külön jogosultságokat támogathat számlák befagyasztásához, a zárolás feloldásához vagy korrekciós tranzakciók végrehajtásához.
Amennyiben az adott eszköz jogi és irányítási keretrendszere ezt lehetővé teszi, a kibocsátó vagy egy jogosult compliance-funkció beavatkozhat. Fontos különbség azonban, hogy az eredeti tranzakciót nem tüntetik el: maga a korrekció is új, láncon rögzített műveletként jelenik meg.
2027-ben jöhet a SphereNet nyilvános indulása
A SphereNet jelenleg teszthálózati szakaszban van, a következő fontos lépést pedig további korai validátorpartnerek bevonása jelenti.
A vállalat tervei szerint a nyilvános indulás 2027-ben történhet meg. Ezzel párhuzamosan egy szabályozott intézményeknek szánt mainnet kialakítása is folyamatban van, amelynek elindítását a szükséges engedélyek megszerzése is befolyásolja.
Arnold Lee szerint nem egyetlen technológiai mérföldkőtől várható a fizetési piac átalakulása. A hosszabb távú cél inkább egy olyan infrastruktúra létrehozása, amelyen bankok és más szabályozott intézmények határokon át mozgathatnak stabilcoinokat úgy, hogy a megfelelőségi ellenőrzés és a nyilvántartás már eleve a fizetési rendszer részét képezi.
Ha ez a modell működőképesnek bizonyul, az AI-ügynökök és a stabilcoinok kombinációja nemcsak gyorsabb automatizált fizetéseket hozhat. Egyúttal új alapokra helyezheti azt is, hogyan ellenőrzik, engedélyezik és auditálják a globális pénzmozgásokat.
