Franciaország szigorítaná a kriptovaluták adózását, ugyanakkor jelentős könnyítést is adna a veszteséget elszenvedő befektetőknek. A tervek szerint bizonyos stabilcoinokra történő átváltások adókötelessé válnának, a realizált kriptoveszteségeket pedig akár tíz évig tovább lehetne vinni. A javaslatokat már támogatta a parlament pénzügyi bizottsága, de még nem váltak törvénnyé.
A stabilcoinra váltás is adózási esemény lehet
A francia szabályozás jelenleg a feltételeknek megfelelő magánszemélyi ügyleteknél általában nem követel azonnali nyereségadózást, ha valaki egyik kriptovalutát egy másikra cseréli. Ez bizonyos stabilcoinokra történő átváltásra is vonatkozhat. Így például egy felértékelődött Bitcoin-befektetés értékét stabilcoinban lehet átmenetileg megőrizni anélkül, hogy rögtön adókötelezettség keletkezne.
A Nicolas Sansu által benyújtott módosítás ezt változtatná meg 2027. január 1-jétől. Azok a cserék válnának adókötelessé, amelyek során a befektető a MiCA uniós rendelet szerinti elektronikuspénz-tokent kap. A pontos jogi besorolás tehát számít: a rendelkezés nem automatikusan minden stabilcoinnak nevezett eszközre vonatkozna.
A javaslat mögötti érvelés szerint a hagyományos pénzre és a devizához kötött tokenre történő átváltás gazdasági szerepe hasonló lehet. A változtatás ezért már a stabilcoinra váltáskor elszámoltatná a megfelelő ügylet nyereségét vagy veszteségét. Nem a stabilcoin puszta birtoklását adóztatnák meg, hanem az érintett átváltás eredményét.
A beszerzési ár igazolása felértékelődne
A tervezet az értékesítési érték és a megszerzési költség különbségéből indulna ki, az igazolt tranzakciós kiadások figyelembevételével. Ha például egy 10 000 euróért vásárolt kriptoeszközt később 15 000 euró értékű, érintett stabilcoinra váltanának, a költségek előtti nyereség 5000 euró lenne. Az adózás szempontjából tehát nem a teljes átváltott összeg számítana nyereségnek.
A 2027 előtt vásárolt eszközöknél két módszer közül lehetne választani. A befektető használhatná az egyedi, dokumentált vételárakat, vagy a 2026. december 31-i portfólió teljes megszerzési költségét oszthatná fel az akkor tartott eszközök között, azok értékaránya alapján. Utóbbi választás visszavonhatatlan lenne, ezért a korábbi vásárlások és költségek pontos nyilvántartása különösen fontossá válhatna.
Tíz évig elszámolhatóvá válhatnak a veszteségek
A szigorítással párhuzamosan a befektetők számára kedvező módosítás is előrelépett. Daniel Labaronne javaslata tíz évre engedné továbbvinni a megfelelő kriptoügyletek realizált veszteségét, amelyet későbbi, jogosult nyereségekkel lehetne szembeállítani. A jelenlegi rendszerben az érintett veszteségek általában csak az ugyanabban az adóévben keletkező nyereséget csökkenthetik.
Ez különösen azoknak jelentene segítséget, akik egy gyenge piaci évben veszteséggel zárnak, majd később nyereséget érnek el. Egy 8000 eurós elszámolható veszteség például a végleges feltételek teljesülése esetén csökkenthetné egy későbbi év 5000 eurós megfelelő nyereségét. A fennmaradó veszteségrész további felhasználását az időkorlát és az elfogadott szabályok határoznák meg.
A könnyítés nem kártérítés és nem automatikus adó-visszatérítés. Kizárólag az adózási szempontból realizált, elszámolható veszteségről lenne szó. Egy továbbra is tartott kriptovaluta árfolyamának csökkenése önmagában nem alapozná meg a kedvezményt.
A külföldre költöző nagybefektetőket is érintenék
Egy harmadik módosítás bizonyos kriptoeszközökre is bevezetné a távozáshoz kapcsolódó adóztatást, az úgynevezett exit taxot. A javaslat a feltételek teljesülésekor a 800 000 eurót meghaladó összértékű kriptoállomány nem realizált nyereségét érintené, amikor a tulajdonos külföldre helyezi adóilletőségét. A tervezet szerint az érintettnek a költözést megelőző tíz évből legalább hat évben francia adóilletőséggel kellett rendelkeznie.
Az ilyen adóztatás sajátossága, hogy tényleges eladás nélkül is felmerülhet. A kiindulópont a költözéskor meglévő értéknövekedés lenne, nem egy már végrehajtott értékesítés bevétele. Az alkalmazás, a fizetés és az esetleges halasztás részleteit azonban csak a végleges rendelkezések alapján lehetne megítélni.
Több tranzakciós adat, de nem minden átutalás adóköteles
A francia adóvita közben az uniós DAC8-rendszer is növeli a kriptoügyletek átláthatóságát. Az érintett szolgáltatók 2026-tól ügyfélazonosítási és tranzakciós adatokat gyűjtenek, a 2026-os információk adóhatóságok közötti cseréje pedig 2027-ben várható. A rendszer kripto–kripto cserékre és bizonyos külső tárcákhoz kapcsolódó műveletekre is kiterjedhet.
Az adatszolgáltatás és az adófizetés azonban két külön kérdés. Egy jelentett tranzakció nem válik automatikusan adókötelessé, ahogy a saját tárca használata sem jelent általános adómentességet. A fizetendő adót továbbra is az alkalmazandó nemzeti szabályok és az ügylet körülményei határozzák meg.
A francia módosítások együttesen korábbra hozhatnák bizonyos nyereségek adóztatását, miközben hosszabb időt adnának a veszteségek beszámítására. A stabilcoinra váltás, a tízéves veszteségtovábbvitel és a kriptós exit tax azonban egyelőre javaslat, további parlamenti döntések szükségesek hozzájuk. A befektetők számára ezért a végleges törvényszöveg és a tényleges hatálybalépés lesz meghatározó.
