Miért kellene másként kezelni egy dollárhoz kötött digitális tokent, ha az megfelel a szabályoknak, és egy az egyben dollárra váltható? A Circle most ezt a kérdést teszi fel az amerikai értékpapír-felügyeletnek. Az USDC kibocsátója azt szeretné, hogy a megfelelő stabilcoinok készpénzhez igazodó elbírálást kapjanak a kriptós tőkebevonásban, a brókercégek pedig kedvezőbben számolhassanak velük a tőkéjük meghatározásakor.
Első pillantásra mindez a pénzügyi jogászok és könyvelők világának tűnhet. A háttérben azonban sokkal nagyobb kérdés húzódik: mennyire válhatnak a stabilcoinok a hagyományos pénzügyi rendszer mindennapos eszközeivé? A Circle javaslatai azt mutatják, hogy a vállalat a digitális dollárt a befektetések, az értékpapírügyletek és a vállalati tőkebevonás természetes fizetőeszközévé tenné.
A digitális dollár helyet kér a tárgyalóasztalnál
A Circle október 28-án ismertette az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelethez, az SEC-hez benyújtott észrevételeit. A vállalat október 20-án, a konzultáció zárónapján küldte el levelét a Regulation Crypto Assets elnevezésű szabályozási javaslathoz, amely új lehetőségeket teremtene a kriptós tőkebevonásban.
A társaság támogatja a kezdeményezés irányát, de több ponton világosabb szabályokat szeretne. Különösen azt tartja fontosnak, hogy a stabilcoinban teljesített fizetések és elszámolások ne kerüljenek bizonytalan jogi helyzetbe pusztán azért, mert a pénz digitális token formájában mozog.
A Circle elképzelésének középpontjában a GENIUS Act követelményeinek megfelelő fizetési stabilcoinok állnak. A cég azt javasolja, hogy az új keretrendszerben kizárólag ilyen stabilcoinokat lehessen fizetésre vagy elszámolásra használni, a megfelelő dollártokeneket pedig a hozzájuk tartozó dollárösszegen vegyék figyelembe.
Ez nem azt jelentené, hogy valamennyi stabilcoin automatikusan készpénzzé vagy törvényes fizetőeszközzé válna. A cél ennél szűkebb és gyakorlatiasabb: meghatározott ügyletekben egyértelmű legyen, hogyan kell kezelni a szabályoknak megfelelő digitális dollárt.
A befektetés és a fizetőeszköz két külön történet
Képzeljünk el egy vállalkozást, amely tokenkibocsátással gyűjt pénzt, a befektető pedig stabilcoinnal fizet. Ebben az ügyletben az egyik token maga a megvásárolt eszköz, a másik pedig az ellenérték teljesítésére szolgál. A Circle szerint ezt a két szerepet a szabályozásnak is következetesen külön kell kezelnie.
A vállalat érvelése alapján a stabilcoin elfogadása önmagában nem vonhatná be annak kibocsátóját a tőkét gyűjtő társaság kötelezettségeibe. Másképpen fogalmazva: az USDC kibocsátója attól még nem válik egy másik vállalkozás tőkebevonásának szereplőjévé, hogy a befektetők USDC-vel fizetnek.
Ugyanilyen fontos az összegek beszámítása. A Circle azt szeretné, hogy az egy az egyben dollárra visszaváltható, megfelelő tokeneknél a dollárérték legyen irányadó, amikor a kibocsátási korlátokat vizsgálják, vagy a készpénz ellenében kínált értékpapírokra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák.
A vállalkozások számára ez kiszámíthatóbb tervezést jelenthetne. Előre tudhatnák, milyen fizetőeszközt fogadhatnak el, hogyan számítsák be a befizetéseket, és milyen kötelezettségekkel jár a választott konstrukció.
Akár 75 millió dolláros tőkebevonás is szóba kerülhet
Az SEC augusztus 18-án bemutatott tervezete két új mentességi lehetőséget kínálna a megfelelő feltételeket teljesítő kibocsátásoknak. Az egyik keretben négy év alatt legfeljebb 5 millió dollárt, a másikban 12 hónap alatt legfeljebb 75 millió dollárt lehetne bevonni.
Ezek már olyan összegek, amelyek komoly üzleti terveket és fejlesztéseket finanszírozhatnak. Éppen ezért nem mellékes, hogy a befektetők milyen eszközzel fizethetnek, és a kibocsátó hogyan számolhat el az így beérkező pénzzel.
A könnyítés ugyanakkor nem jelentene szabályok nélküli tőkegyűjtést. Mindkét konstrukció tájékoztatási kötelezettségekkel járna, a nagyobb összegű kibocsátásoknál pedig pénzügyi kimutatásokra és folyamatos jelentésekre is szükség lenne. A csalás és a piaci manipuláció elleni rendelkezések szintén érvényben maradnának.
Két százalék, amely nagy pénzeknél már nagyon is számít
A Circle másik fontos kérése egy kevésbé közismert fogalom, a haircut köré épül. Ez a brókercégek tőkeszámításában alkalmazott levonás: meghatározza, hogy egy eszköz értékéből mekkora részt nem lehet figyelembe venni a szabályozói nettó tőke kiszámításakor.
Az SEC szakapparátusa február 19-i útmutatásában jelezte, hogy nem emelne kifogást a megfelelő saját számlás fizetési stabilcoin-pozíciókra alkalmazott 2 százalékos haircut ellen. A számítás alapja a brókercég hosszú vagy rövid stabilcoin-pozíciója közül a nagyobbik piaci értéke.
A két százalék első hallásra szerény számnak tűnhet. Egy leegyszerűsített példában azonban egy 10 millió dolláros, megfelelő pozíciónál 200 ezer dollárt kellene levonni ebben a számítási lépésben, vagyis az intézményi méretű állományoknál már jelentős összegről beszélünk.
Fontos, hogy ez nem ügyféldíj, nem adó, és nem azt jelenti, hogy a stabilcoin elveszíti értékének két százalékát. A kérdés az, hogy a brókercég mekkora értéket ismerhet el a tőkeszámítás során. A Circle megfelelő, objektív biztosítékok mellett ezt a konkrét levonást nullára csökkentené.
A Circle több szabályt is egyszerre rendezne
A vállalat nem állna meg a haircut eltörlésénél. Megfelelő számviteli kezelést és az ügyféltartalékokra vonatkozó rendelkezések tisztázását is kéri, mert a stabilcoinok intézményi használatát több, egymáshoz kapcsolódó szabály határozza meg.
Hiába válna például egyértelművé, hogyan lehet stabilcoinnal fizetni egy tokenkibocsátásban, ettől még nem rendeződne automatikusan, hogy az ilyen eszköz milyen feltételekkel vehető figyelembe a brókercég ügyféltartalék-számláján. A Circle ezért összehangolt változtatásokat szeretne, amelyek együtt teremtenének kiszámíthatóbb működési környezetet.
Hester Peirce SEC-biztos februári nyilatkozatában támogatta a szakapparátus megközelítését, és felvetette a 15c3-1 szabály módosításának vizsgálatát is. A stabilcoinok szerepét a tokenizált értékpapírok és más kriptoeszközök brókercéges kezelésével kapcsolta össze.
A nulla százalékos levonás azonban ettől még nem elfogadott szabály. A Circle változtatást kér, és a szakapparátus korábbi útmutatása sem azonos egy formálisan elfogadott, átfogó szabálymódosítással.
A Hyperliquid is beleszólna az új kriptós játékszabályokba
A konzultációban a Hyperliquid Policy Center is megfogalmazta saját észrevételeit. Október 19-i beadványa öt területet érintett: az airdropokat, a másodpiaci kereskedést, a fejlesztők jogi védelmét, az automatizált token-visszavásárlásokat és az amerikai tagállami értékpapírjogi előírásokat.
A szervezet egyik kérdése az, hogy a blokkláncos protokollok és más közvetítők miként segíthetik az új mentességek alapján kiosztott tokenek későbbi adásvételét. Egy kibocsátás szabályainak tisztázása ugyanis csak a történet kezdete: a tokenek utána gazdát is cserélhetnek, és ehhez is világos jogi keretekre van szükség.
Különösen érdekes a feltételes jogi védelmet nyújtó, úgynevezett safe harbor körüli vita. A tervezet bizonyos követelmények teljesítése után lehetővé tenné, hogy egy kriptoeszköz többé ne tartozzon befektetési szerződés hatálya alá.
De mi történik azzal a projekttel, amelynek jogászai szerint ilyen befektetési szerződés eleve nem létezett? A Hyperliquid Policy Center szerint az ilyen szereplők számára kockázatos lehet annak megszűnéséről nyilatkozni. A szervezet ezt az ellentmondást is feloldaná a végleges szabályokban.
Az Arc megmutatja, miért fontos a fejlesztők mozgástere
A Circle saját blokklánca, az Arc szintén megjelenik a szabályozási érvelésben. A szeptember 16-án elindított főhálózat USDC-ben fizethető tranzakciós díjakkal, intézményi validátorokkal és már induláskor elérhető tokenizált alapokkal jelent meg.
A vállalat leírása szerint a hálózat Ethereum-kompatibilis alkalmazásokat és egy másodpercnél rövidebb elszámolást támogat. Validátori körében a BlackRock, a DTCC, a Visa, a Mastercard és a Standard Chartered is szerepelt.
A Circle azt szeretné tisztázni, hogy egy már működő hálózat ismert validátori körének fenntartása önmagában ne minősüljön az értékpapírjogi besorolás szempontjából meghatározó menedzsmenttevékenységnek. Emellett olyan szabályozási védelmet kér a technikai fejlesztési tervek számára, amely lehetővé teszi, hogy a fejlesztők tovább javítsák a már működő rendszereket.
Ez a gyakorlatban fontos határvonal. Egy blokklánc attól, hogy elindult, még igényelhet karbantartást és fejlesztést; a kérdés az, hogyan különíthető el ez a műszaki munka azoktól a vezetői erőfeszítésektől, amelyekre a befektetők hozamvárakozásai épülnek.
Európában a tartalékok körül zajlik a vita
A Circle Európában is változtatna a stabilcoinokra vonatkozó szabályokon. Október 2-án azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy a MiCA bankbetéti tartalékküszöbeit likviditási követelmények váltsák fel.
A beadvány a legalább 30 százalékos kereskedelmi bankbetéti arányt, illetve a jelentős kibocsátóknál alkalmazandó 60 százalékos követelményt vitatta. Ez más szabályozási kérdés, mint az amerikai tőkeszámítás vagy a tokenkibocsátások ellenértékének kezelése, de ugyanahhoz a nagyobb vitához tartozik: milyen feltételekkel illeszkedjenek a stabilcoinok a pénzügyi rendszerbe?
A digitális dollár következő fejezete még nyitott
A Circle kezdeményezése megmutatja, hogy a stabilcoinok körüli verseny már a szabályozás részleteiben is zajlik. A fizetési szerep, a tőkekövetelmények és az elszámolási előírások együtt határozhatják meg, mennyire egyszerűen használhatják ezeket az eszközöket a vállalkozások és a pénzügyi intézmények.
Ha az SEC elfogadja a javaslatok egy részét, a megfelelő stabilcoinok használata kiszámíthatóbbá válhat a kriptós tőkebevonásban és a brókercégek működésében. A döntés azonban még hátravan: a digitális dollár készpénzhez közelítő kezelése egyelőre a Circle célja, nem általánosan érvényes szabály.
