A dél-koreai Eugene Investment & Securities és a BEATOZ blokkláncvállalat új kísérletet indít annak vizsgálatára, hogy stabilcoinok segítségével lehet-e on-chain módon lebonyolítani a tokenizált értékpapírok jegyzését, kifizetését és elszámolását. A projekt azért lehet különösen fontos, mert a tokenizált értékpapírok jelenlegi rendszereiben a tulajdonjog ugyan már blokkláncon rögzíthető, a pénzmozgás sok esetben továbbra is a hagyományos bankrendszeren keresztül történik.
A két vállalat célja ennek a szakadéknak az áthidalása: olyan folyamatot szeretnének tesztelni, amelyben az értékpapír és a fizetés is ugyanazon blokkláncalapú infrastruktúrában kezelhető. A fejlesztés ráadásul időben egybeesik Dél-Korea tokenizált értékpapírpiacának szabályozási átalakításával, amelynek első fontos szakasza 2027 februárjában indulhat.
Stabilcoinnal fizetnének a tokenizált értékpapírokért
Az Eugene Investment & Securities és a BEATOZ szeptember 21-én együttműködési megállapodást kötött, amelynek első szakasza egy proof of concept, vagyis PoC-kísérlet lesz. Ennek keretében a vállalatok azt tesztelik, hogy stabilcoinok használhatók-e a tokenizált értékpapírok jegyzésekor esedékes fizetések teljesítésére.
A jelenlegi tokenizált értékpapír-rendszerek egyik fontos korlátja, hogy bár a befektető tulajdonjoga és annak változásai blokkláncon rögzíthetők, a jegyzéshez kapcsolódó pénzügyi teljesítés általában továbbra is hagyományos bankszámlák között zajlik. Ez azt jelenti, hogy a tranzakció értékpapír-oldala már digitalizált és on-chain lehet, miközben a pénzmozgás egy külön, hagyományos infrastruktúrán fut keresztül.
Az Eugene és a BEATOZ ezt a kettősséget szeretné megszüntetni. A tervezett modellben a stabilcoin jelentené a fizetési oldalt, így a jegyzés, a pénzügyi teljesítés és az elszámolás egyetlen blokkláncalapú folyamat részeként történhetne meg.
A stabilcoin olyan digitális token, amelynek értékét általában egy hagyományos pénznemhez, leggyakrabban az amerikai dollárhoz vagy egy helyi devizához próbálják rögzíteni. Dél-Koreában különösen érdekes lehet egy koreai wonhoz kötött stabilcoin használata, mert az ilyen eszközök hidat képezhetnek a hagyományos pénzügyi rendszer és a blokkláncalapú értékpapír-elszámolás között.
Egy rendszerbe kerülhet az értékpapír és a fizetés
A megállapodás szerint az Eugene Investment & Securities a hagyományos értékpapírpiaci működésben megszerzett tapasztalatát és meglévő tokenizált értékpapír-infrastruktúráját biztosítja a teszthez. A BEATOZ eközben saját hibrid blokklánc-technológiájával járul hozzá a projekthez.
A vállalatok elsőként azt vizsgálják meg, hogy a stabilcoinok az értékpapírpiaci folyamat mely pontjain használhatók hatékonyan. A PoC eredménye alapján később dönthetnek a rendszerek mélyebb technológiai összekapcsolásáról és egy esetleges hosszabb távú együttműködésről.
Eun Seok-hoon, az Eugene Investment & Securities AX innovációs részlegének vezetője az együttműködést az első lépésnek nevezte egy olyan infrastruktúra felé, amely közvetlenül összekapcsolhatja a tokenizált értékpapírokat és a stabilcoinokat. A vállalat tervei szerint meglévő tokenizált értékpapír-kibocsátási platformjukon vizsgálják majd meg, hogyan lehet a technológiát a gyakorlatban alkalmazni.
Az elképzelés azért jelentős, mert a blokkláncalapú értékpapírok egyik legnagyobb ígérete az elszámolási folyamat egyszerűsítése. Ha az értékpapír és az ellenértéke is programozható digitális eszközként mozog, elméletileg csökkenthető az elszámolási idő, egyszerűsíthetők a közvetítői folyamatok, és könnyebben automatizálhatóvá válhat az úgynevezett delivery-versus-payment mechanizmus.
Az Eugene már korábban kiépítette tokenizációs rendszerét
Az Eugene nem a nulláról kezdi a kísérletet. A dél-koreai brókercég már 2024-ben létrehozta saját tokenizált értékpapír-platformját, majd 2025-ben részt vett a Korea Securities Depository, vagyis a dél-koreai központi értéktár tokenizált értékpapírokkal kapcsolatos pilotprogramjában.
A társaság jelenleg a Hana Financial Group által szervezett konzorciumban is részt vesz, amely koreai wonban denominált stabilcoin lehetőségeit vizsgálja. Ez különösen fontossá teheti az új PoC-t, hiszen a vállalat egyszerre rendelkezik tokenizált értékpapír-infrastruktúrával és kapcsolódik a helyi stabilcoin-fejlesztésekhez is.
A két technológia találkozása logikus következő lépés lehet. Egy tokenizált értékpapír-piac akkor működhet igazán hatékonyan on-chain környezetben, ha nemcsak maga az értékpapír, hanem a tranzakcióhoz használt pénzügyi eszköz is blokkláncon mozog.
Ennek hiányában a piac csak részben decentralizált vagy digitalizált. Az értékpapír tulajdonjogának változását ugyan blokklánc rögzíti, a tényleges fizetéshez azonban továbbra is banki átutalásra és a két rendszer közötti egyeztetésre van szükség.
Dél-Korea 2027-re készíti elő a tokenizált értékpapírpiacot
Az Eugene és a BEATOZ tesztje egy szélesebb dél-koreai szabályozási átalakulás közepén indul. Az ország már kidolgozott egy háromlépcsős tervet a tokenizált értékpapírok bevezetésére, amelynek első szakasza az elektronikus értékpapír-nyilvántartásról szóló jogszabály módosításával 2027. február 4-én kezdődhet.
Az első fázisban várhatóan egyes zártkörű pénzpiaci alapok és intézményi kötvények válhatnak tokenizálhatóvá. Emellett bizonyos bizalmi konstrukciókon keresztül kibocsátott, tőzsdén nem jegyzett részvények, valamint nyilvánosan kínált résztulajdonosi befektetési értékpapírok is bekerülhetnek az új rendszerbe.
A későbbi szakaszokban a tokenizáció köre nyilvánosan kibocsátott értékpapírokra is kiterjedhet. A dél-koreai tervek szerint a végső fázisban jelenhet meg az a blokkláncalapú fizetési infrastruktúra, amely stabilcoinokat is összekapcsolhat a tokenizált értékpapírokkal.
Ez azért érdekes, mert az Eugene és a BEATOZ jelenlegi tesztje lényegében már most azt a technológiai modellt vizsgálja, amelyet a szabályozási menetrend későbbi szakaszában országos szinten is alkalmazni lehetne. A PoC tehát nem feltétlenül egy elszigetelt vállalati kísérlet, hanem egy potenciálisan jövőbeni piaci infrastruktúra előzetes tesztje lehet.
A blokklánc hivatalos értékpapír-nyilvántartássá válhat
A készülő dél-koreai szabályozás egyik legfontosabb változása, hogy a megfelelő feltételeknek megfelelő elosztott főkönyvi rendszerek jogilag elismert értékpapír-nyilvántartásként is működhetnek majd. Ez alapvető jelentőségű a tokenizáció szempontjából, hiszen így a blokklánc nem egyszerűen technológiai másolat vagy kiegészítő adatbázis lesz, hanem a hivatalos tulajdonosi nyilvántartás része.
A meglévő engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmények saját engedélyük keretein belül kezelhetnek majd tokenizált értékpapírokat. Bizonyos feltételeket teljesítő kibocsátók pedig saját értékpapírszámlák kezelésére is jogosultságot kaphatnak.
Ez jelentősen megváltoztathatja az értékpapírok kibocsátásának és forgalmazásának technológiai hátterét. A tokenizáció lehetővé teheti egyes adminisztratív és elszámolási folyamatok automatizálását, miközben az értékpapír jogi státusza továbbra is a szabályozott tőkepiaci keretrendszerben marad.
Fontos különbség tehát, hogy a tokenizált értékpapír nem feltétlenül kriptovaluta a szó klasszikus értelmében. Sok esetben ugyanazokat a jogokat képviseli, mint egy hagyományos részvény, kötvény vagy befektetési termék, csupán a tulajdonosi nyilvántartás és az elszámolás technológiai formája változik meg.
A Samsung SDS építi az országos infrastruktúrát
A szabályozási változással párhuzamosan Dél-Korea technológiai oldalról is intenzíven készül a tokenizált értékpapírok bevezetésére. A Samsung SDS korábban megbízást kapott arra, hogy kiépítse a Korea Securities Depository új infrastruktúráját, amely várhatóan fontos szerepet kap a 2027-től működő rendszerben.
A tervezett platform összekapcsolja a blokkláncalapú elosztott főkönyvi nyilvántartásokat a központi értéktár meglévő elektronikus értékpapírszámla-rendszerével. A cél nem a jelenlegi infrastruktúra teljes lecserélése, hanem a hagyományos és blokkláncalapú rendszerek közötti átjárhatóság kialakítása.
A rendszer tervezett funkciói között szerepel a tokenizált értékpapírok kibocsátása, azok forgalmának ellenőrzése, a tulajdonosi jogok kezelése, valamint a kibocsátott és forgalomban lévő mennyiségek valós idejű figyelése. A Samsung SDS már 2024-ben részt vett a szükséges funkcionális elemzésekben, 2025-ben pedig egy tesztplatformot is kiépített.
A dél-koreai megközelítésből így egy fokozatos átállás rajzolódik ki. Az ország nem egy teljesen különálló blokkláncos tőkepiacot épít, hanem a meglévő szabályozott értékpapírpiaci infrastruktúrát egészíti ki elosztott főkönyvi technológiával.
Több blokkláncot is támogatna a dél-koreai rendszer
A tervezett országos infrastruktúra nem kizárólag egyetlen blokkláncra épül. A Korea Securities Depository rendszerét úgy alakítják ki, hogy az Avalanche, a Hyperledger Besu és a Hyperledger Fabric hálózataival is együtt tudjon működni.
Ez nagyobb technológiai rugalmasságot biztosíthat az értékpapírcégek számára. Ahelyett, hogy valamennyi piaci szereplőnek ugyanazt az egyetlen hálózatot kellene használnia, különböző technológiai modellek közül választhatnak a saját üzleti és szabályozási igényeik alapján.
A magánszektor szintén aktívan készül a változásra. A Hanwha Investment & Securities például saját tokenizált értékpapír-platformot fejlesztett ki, amely az Avalanche és a Hyperledger Besu támogatására is képes.
A technológiai sokszínűség ugyanakkor új kihívásokat is hozhat. Ha több különböző blokkláncrendszer működik párhuzamosan, különösen fontossá válik az interoperabilitás, vagyis hogy a különböző rendszerek biztonságosan és megbízhatóan tudjanak adatot és értéket továbbítani egymás között.
A bankok már tokenizált betétekkel is kísérleteznek
A dél-koreai intézményi kísérletek már nemcsak az értékpapírok tokenizálására koncentrálnak, hanem a fizetési oldalra is. Az ország tokenizált bankbetétekkel kapcsolatos próbaprogramját kilenc bankra bővítették, ami jól mutatja, hogy a pénzügyi szektor több lehetséges digitális elszámolási modellt is párhuzamosan vizsgál.
A tokenizált betét technikailag különbözik a stabilcointól. Míg a stabilcoin általában egy külön kibocsátott token, amelynek értékét például a wonhoz vagy a dollárhoz rögzítik, a tokenizált betét egy hagyományos bankbetét blokkláncon megjelenő digitális reprezentációja.
Dél-Koreában ezeket a tokeneket többek között állami kifizetésekhez, mesterségesintelligencia-ügynökök tranzakcióihoz és tokenizált eszközök elszámolásához tesztelik. Ez arra utal, hogy az ország még nem döntött kizárólag egyetlen digitális pénzmodell mellett, hanem stabilcoinokat és banki tokeneket egyaránt vizsgál.
A tokenizált értékpapírpiac szempontjából mindkét megoldás releváns lehet. A legfontosabb kérdés az lesz, hogy melyik modell tud megfelelő likviditást, jogbiztonságot, gyors elszámolást és szabályozói kontrollt biztosítani.
Más dél-koreai pénzügyi cégek is kísérleteznek
Az Eugene projektje csak egy a több dél-koreai tokenizációs kezdeményezés közül. A Shinhan Asset Management és a Plume augusztusban például olyan proof of concept projektet jelentett be, amelyben egy koreai wonban denominált tokenizált alap működését tesztelik.
A projekt egyik Shinhan által kezelt ultrarövid lejáratú kötvényalapra épül, a kísérletet azonban Dél-Koreán kívül hajtják végre, és dél-koreai lakosok nem vesznek részt benne. A teszt során tényleges tokenkibocsátásra és -terjesztésre sem kerül sor.
A Shinhan és a Plume elsősorban azokat az operatív követelményeket vizsgálja, amelyek nélkül egy szabályozott tokenizált befektetési alap nem működhetne biztonságosan. Ide tartozik a befektetők engedélyezési listájának kezelése, a KYC-ellenőrzés, vagyis az ügyfél személyazonosságának azonosítása, valamint a pénzmosás elleni AML-folyamatok on-chain alkalmazása.
Ezek a kísérletek jól mutatják, hogy a tokenizáció gyakorlati bevezetése jóval többet jelent annál, hogy egy hagyományos eszközt egyszerűen „feltesznek a blokkláncra”. A szabályozott pénzügyi rendszer ügyfél-azonosítási, megfelelési és befektetővédelmi követelményeit ugyanúgy érvényesíteni kell a blokkláncalapú infrastruktúrában is.
Kulturális eszközökből is lehet tokenizált befektetés
A BNK Investment & Securities más típusú tokenizációs modellel kísérletezik. A vállalat az EverTreasure-rel kötött partnerséget olyan befektetési termékek kialakítására, amelyek mögött kulturális tartalmakhoz kapcsolódó eszközök állhatnak.
A tervezett együttműködésben a BNK feladata lehet a potenciális tokenizált értékpapírok strukturálása és forgalmazása, a befektetők bevonása, valamint a szabályozási követelményekkel kapcsolatos tanácsadás. Az EverTreasure ezzel párhuzamosan a mögöttes eszközök kiválasztását és a blokklánc-technológia termékekhez történő kapcsolását végzi.
A BNK egyben részt vesz a Koscom közös tokenizáltértékpapír-kibocsátási platformjának fejlesztésében is. Az esetleges termékek piacra vitele előtt a részt vevő vállalatoknak részletes átvilágítást kell végezniük a mögöttes eszközökről és a termékstruktúráról.
Ez a megközelítés azt mutatja, hogy a tokenizáció nem feltétlenül kizárólag hagyományos részvények és kötvények digitális változatairól szól. Hosszabb távon olyan eszközök is könnyebben befektethetővé válhatnak, amelyek eddig nehezen voltak feloszthatók, kereskedhetők vagy szélesebb befektetői kör számára hozzáférhetők.
A stabilcoin lehet a hiányzó láncszem
Az Eugene és a BEATOZ kísérletének legfontosabb kérdése végső soron az, hogy a stabilcoin valóban képes-e összekapcsolni a tokenizált értékpapírok tulajdonosi nyilvántartását a tényleges pénzügyi elszámolással. Ha igen, az jelentősen közelebb viheti Dél-Koreát egy teljesen on-chain tőkepiaci infrastruktúrához.
Egy ilyen rendszerben elméletileg ugyanazon technológiai környezeten belül történhetne a befektető azonosítása, a jegyzési megbízás rögzítése, a fizetés, az értékpapír átadása és a tulajdonosi nyilvántartás frissítése. Ez csökkenthetné a különálló rendszerek közötti egyeztetésből eredő költségeket és működési kockázatokat.
A modell ugyanakkor új kockázatokat is teremt. A stabilcoin kibocsátójának megbízhatósága, a tartalékeszközök kezelése, az okosszerződések biztonsága, a blokklánc működése és a jogi véglegesség egyaránt kritikus kérdés lehet egy szabályozott értékpapírpiacon.
Ezért a PoC legfontosabb eredménye valószínűleg nem az lesz, hogy egyszerűen bizonyítja: technikailag lehetséges stabilcoinnal fizetni egy tokenizált értékpapírért. A valódi kérdés az, hogy a modell képes-e a hagyományos tőkepiaci infrastruktúrától elvárt biztonságot, megfelelőséget és megbízhatóságot is biztosítani.
A következő nagy lépés 2027-ben jöhet
Az Eugene Investment & Securities és a BEATOZ egyelőre nem közölt pontos menetrendet a stabilcoinos elszámolási teszt befejezésére. A vállalatok szerint a PoC eredményei alapján döntenek majd a lehetséges infrastruktúra-integrációról és a további együttműködésről.
A projekt időzítése azonban aligha véletlen. Dél-Korea kevesebb mint fél évre van attól, hogy 2027 februárjában megkezdje a tokenizált értékpapírok új szabályozási rendszerének első szakaszát, miközben bankok, brókercégek és technológiai vállalatok már most építik a szükséges infrastruktúrát.
Ha a stabilcoin-alapú elszámolás technikailag és szabályozási szempontból is működőképesnek bizonyul, akkor a tokenizált értékpapírok fejlődésének következő szakasza már nem csupán az eszközök blokkláncra helyezéséről szólhat. A nagyobb változás az lehet, amikor maga a pénz és az értékpapír is ugyanabban a programozható, on-chain pénzügyi rendszerben kezd mozogni.
