A kriptopiac erősebb kilengései idején sok befektető nem euróra váltja a bitcoinját, hanem ideiglenesen USDT-be, USDC-be vagy más stabilcoinba menekül. Gazdasági szempontból ez könnyen hasonlíthat egy hagyományos devizába történő kiszállásra, az osztrák adójog azonban fontos különbséget tesz a valódi fiatpénz és egy adójogi szempontból kriptovalutának minősülő stabilcoin között.
A különbség komoly pénzügyi következményekkel járhat. A 2021. február 28. után megszerzett bitcoin esetében a közvetlen bitcoin–stabilcoin csere főszabály szerint nem realizálja az addig felhalmozott árfolyamnyereséget, ha a fogadott stabilcoin megfelel az osztrák kriptoadózási szabályoknak. Az adókötelezettség azonban nem szűnik meg: lényegében továbbvándorol az új eszközre, és egy későbbi eurós értékesítésnél ismét előkerülhet.
Bitcoin stabilcoinra váltása: nem feltétlenül keletkezik azonnal adó
A kriptobefektetők körében teljesen megszokott stratégia, hogy egy erős Bitcoin-rali után vagy bizonytalanabb piaci környezetben a BTC egy részét stabilcoinra cserélik. A cél ilyenkor általában az árfolyamkockázat csökkentése anélkül, hogy a tőkét hagyományos bankszámlára kellene kivezetni.
Például egy befektető 20 000 euróért vásárolt bitcoint, amely később 60 000 eurót ér. Ha a teljes Bitcoin pozíciót USDT-re cseréli, gazdasági értelemben 40 000 euró nyereséget „rögzített”: már nem a Bitcoin árfolyamának mozgását viseli, hanem egy dollárhoz kötött tokenben ül.
Ausztriában azonban adójogi szempontból nem kizárólag az számít, hogy gazdaságilag mi történt. Döntő kérdés az is, hogy milyen eszközt adott át a befektető, és pontosan milyen eszközt kapott érte.
A hatályos osztrák szabályok alapján az egyik kriptovaluta másik kriptovalutára történő cseréje főszabály szerint nem minősül adóköteles realizációnak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben mind a bitcoin, mind a kapott stabilcoin megfelel az Einkommensteuergesetz, vagyis az osztrák jövedelemadó-törvény 27b. §-ában meghatározott kriptovaluta-fogalomnak, a közvetlen csere pillanatában az addigi árfolyamnyereséget általában nem kell megadóztatni.
Ez azonban csak adóhalasztást jelent, nem pedig az adó végleges eltűnését.
A stabilcoin adójogilag kriptovalutának számíthat
A stabilcoin olyan digitális token, amelynek értékét valamilyen referenciaeszközhöz igyekeznek kötni. A legismertebb konstrukciók az amerikai dollár árfolyamát követik, ilyen például az USDT vagy az USDC, de léteznek euróhoz és más eszközökhöz kapcsolódó stabilcoinok is.
Az osztrák pénzügyminisztérium álláspontja szerint a stabilcoinok megfelelő feltételek teljesülése esetén az adótörvény szerinti kriptovalutának minősülhetnek. A hivatalos tájékoztatás példaként kifejezetten a Tethert is megemlíti. Ehhez többek között az szükséges, hogy a token digitálisan átruházható, tárolható és kereskedhető legyen, valamint csereeszközként elfogadják.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy attól, hogy egy token értéke szorosan követi az amerikai dollárt, még nem válik adójogi értelemben valódi dollárrá.
Ha valaki 10 000 USDT-t tart, nem 10 000 amerikai dollár van közvetlenül a bankszámláján. Egy digitális tokennel rendelkezik, amelyet úgy terveztek, hogy lehetőleg egy dollár körüli értéket tartson.
Ez az adózás szempontjából lényeges különbség.
A pénzügyi felügyeleti vagy pénzforgalmi besorolás és az adójogi minősítés ráadásul nem feltétlenül esik teljesen egybe. Egy stabilcoin esetében ezért nem elegendő kizárólag azt vizsgálni, hogy milyen devizát követ, hanem az adott token jogi és gazdasági konstrukcióját is figyelembe kell venni.
Így működik az adósemleges bitcoin–stabilcoin csere
Vegyünk egy egyszerű példát:
- a befektető 20 000 euróért vásárolt bitcoint;
- a Bitcoin értéke később 60 000 euróra emelkedik;
- a teljes BTC-pozíciót közvetlenül egy megfelelő stabilcoinra cseréli;
- a kapott stabilcoinok piaci értéke 60 000 euró.
A befektető gazdasági nyeresége ezen a ponton 40 000 euró.
Ha azonban a bitcoin a jelenlegi osztrák kriptoadózási rendszer hatálya alá tartozó úgynevezett új eszköz, és a kapott stabilcoin szintén megfelel a törvényi kriptovaluta-definíciónak, akkor a 40 000 euró árfolyamnyereség a csere pillanatában főszabály szerint még nem válik adókötelessé.
Az osztrák szabályozás szerint ugyanis kriptovaluta kriptovalutára történő cseréjénél nincs realizáció. A 2026-os adóhatósági iránymutatás azt is egyértelművé teszi, hogy ez csak akkor alkalmazható, ha mindkét érintett eszköz megfelel a törvény kriptovaluta-fogalmának.
A befektető tehát 60 000 euró értékű stabilcoint tarthat úgy, hogy a bitcoinon felhalmozott nyereséget még nem adózta le.
Itt azonban következik a szabály legfontosabb része.
A bitcoin eredeti bekerülési értéke továbbmegy a stabilcoinra
A kripto–kripto csere adósemlegessége nem jelenti azt, hogy a stabilcoin adójogi bekerülési értéke automatikusan a csere időpontjában fennálló 60 000 eurós piaci érték lesz.
Éppen ellenkezőleg.
Adósemleges kripto–kripto csere esetén az átadott kriptovaluta megszerzési költsége továbbkerül a kapott kriptovalutára. Az osztrák pénzügyi hatóság hivatalos tájékoztatása ezt kifejezetten rögzíti.
Az előző példában tehát:
A stabilcoinok piaci értéke: 60 000 euró
Adójogi megszerzési költség: 20 000 euró
Még nem realizált nyereség: 40 000 euró
A befektető a piacon valóban 60 000 eurónyi stabilcoint birtokol, adójogi előélete azonban nem nullázódott le.
A 40 000 eurós bitcoinnyereség tulajdonképpen „beépül” a stabilcoin-pozícióba.
Ez az oka annak, hogy a stabilcoinra váltás Ausztriában nem használható arra, hogy valaki véglegesen adómentesen realizáljon egy Bitcoin-nyereséget.
A realizáció időpontját bizonyos esetekben későbbre lehet tolni, de a látens adókötelezettség megmarad.
Euróra váltáskor már előjöhet a 27,5 százalékos adó
A helyzet akkor változik meg, amikor a befektető a stabilcoint már nem másik megfelelő kriptovalutára, hanem törvényes fizetőeszközre, termékre vagy szolgáltatásra cseréli.
Ausztriában realizációnak számíthat többek között:
- a stabilcoin eladása euróért;
- az eladás amerikai dollárért vagy más elismert devizáért;
- a stabilcoin visszaváltása fiatpénzre;
- termék vásárlása stabilcoinnal;
- szolgáltatás kifizetése stabilcoinnal.
A hatályos szabályozás szerint a kriptovalutákból származó, a 27b. § szerinti magánbefektetési jövedelmekre általában 27,5 százalékos különadókulcs vonatkozik.
Folytassuk az előző példát:
- eredeti bitcoin-vásárlási költség: 20 000 euró;
- bitcoin stabilcoinra cserélése: 60 000 eurós értéken;
- a stabilcoin későbbi eladása: 60 000 euró;
- továbbvitt megszerzési költség: 20 000 euró;
- adóköteles nyereség: 40 000 euró.
A 40 000 euró 27,5 százaléka:
11 000 euró adó.
Érdekes módon maga a stabilcoin ebben a példában egyetlen euró árfolyamnyereséget sem termelt. A befektető 60 000 euró értékben kapta, majd ugyanennyiért értékesítette.
Az adóköteles nyereség azért keletkezik, mert a bitcoin korábbi, 20 000 eurós bekerülési értéke továbbment a stabilcoinra.
Az adórendszer tehát gazdasági folytonosságként kezeli a két kriptoeszköz közötti adósemleges cserét.
Az euróhoz kötött stabilcoin sem valódi euró
Első pillantásra logikusnak tűnhet, hogy egy euróhoz kötött stabilcoinra történő váltás ugyanaz legyen, mint valódi euróra eladni a bitcoint.
Adójogilag azonban nem feltétlenül ez a helyzet.
A döntő kérdés nem az, hogy az adott token mennyire pontosan követi az euró árfolyamát, hanem hogy milyen jogi és adójogi eszközt kap a befektető.
Három helyzetet érdemes elkülöníteni.
Bitcoin valódi euróra: ha az összeg egy bankszámlán vagy kriptotőzsdei fiat-egyenlegen tényleges euróként jelenik meg, főszabály szerint realizáció történik.
Bitcoin euróhoz kötött, kriptovalutának minősülő stabilcoinra: megfelelő feltételek esetén kripto–kripto csere történhet, amely főszabály szerint adósemleges.
Bitcoin olyan tokenre, amely nem minősül kriptovalutának: a kripto–kripto cserére vonatkozó mentesség nem feltétlenül alkalmazható.
Egy token neve vagy tickere ezért önmagában nem döntő.
Az sem elegendő, ha a kibocsátó marketinganyagában „stabilcoinként” hivatkozik a termékre.
Nem minden stabilcoin kap automatikusan adósemleges kezelést
Az osztrák pénzügyminisztérium megfogalmazása ezen a ponton különösen fontos: a stabilcoinok minősülhetnek kriptovalutának.
Nem arról van szó, hogy minden, stabilcoin elnevezéssel rendelkező digitális eszköz automatikusan bekerül ugyanabba az adójogi kategóriába.
Az adósemleges csere alkalmazásához az átadott és a kapott eszköznek egyaránt teljesítenie kell az EStG 27b. §-ában meghatározott követelményeket. A hivatalos osztrák tájékoztatás például külön jelzi, hogy az NFT-k és bizonyos valódi eszközökhöz kapcsolódó asset tokenek nem tartoznak automatikusan ebbe a kategóriába.
Külön vizsgálat indokolt lehet például:
- tokenizált részvényeknél;
- kötvényeket vagy pénzpiaci alapokat leképező tokeneknél;
- arannyal vagy más nyersanyaggal fedezett eszközöknél;
- derivatíva jellegű szintetikus tokeneknél;
- szabadon nem mozgatható platformegyenlegeknél;
- elsősorban visszaváltási követelést megtestesítő konstrukcióknál;
- szokatlan jogi struktúrájú stabilcoinoknál.
A lényeg egyszerű: a stabilcoin elnevezés önmagában nem ad adómentességet.
Mi történik, ha a tőzsde technikailag eurón keresztül számol el?
A modern kriptotőzsdék elszámolási rendszerei sokszor összetettebbek annál, mint amit a felhasználó a kereskedési felületen lát.
Előfordulhat, hogy a befektető például BTC/USDT cserét indít, miközben a háttérben a platform saját rendszerében technikailag fiatpénzes köztes elszámolás történik.
A tranzakciós kimutatás akár ilyen lépéseket is mutathat:
- BTC eladása euróért;
- USDT megvásárlása euróért.
Adózási szempontból itt különösen fontos, hogy mi volt a befektető tényleges megbízása, rendelkezett-e a köztes fiatösszeggel, illetve szabadon eldönthette-e, hogy mit kezd az euróegyenleggel.
Ha a befektető egyértelműen közvetlen kripto–kripto cserét kezdeményezett, és a háttérben alkalmazott technikai elszámolás fölött nincs rendelkezési joga, a helyzet eltérhet attól, amikor ténylegesen eladja a bitcoint euróra, majd később külön dönt egy stabilcoin megvásárlásáról.
A második eset gazdaságilag két külön ügylet:
- egy bitcoin–euró értékesítés;
- majd egy új stabilcoin-vásárlás.
Ezért a kriptotőzsdei kivonatok és a tranzakció pontos működésének dokumentálása különösen fontos.
A swap díja sem feltétlenül jelent újabb adóköteles eseményt
Kriptovaluta-cseréknél szinte mindig felmerül valamilyen kereskedési vagy tranzakciós díj.
Az osztrák szabályok külön kezelik azokat a költségeket, amelyek közvetlenül egy adósemleges kripto–kripto cseréhez kapcsolódnak. A pénzügyminisztérium hivatalos tájékoztatása szerint az ilyen csere közvetlen költségei a csere pillanatában adójogilag figyelmen kívül maradnak.
Ez azonban nem feltétlenül ugyanaz, mint egy egyszerű blokkláncos kiutalás vagy saját tárcák közötti transzfer költsége.
Ha valaki például bitcoint küld egyik saját tárcájából a másikba, és a tranzakciós szolgáltatásért BTC-ben fizet hálózati díjat, annak adójogi kezelése eltérhet a közvetlen kripto–kripto swap során felmerült díjtól.
Ezért célszerű a nyilvántartásban külön kezelni:
- a kereskedési díjat;
- a swap díját;
- a blokklánc hálózati díját;
- a kiutalási díjat;
- a letétkezelési vagy egyéb szolgáltatási díjakat.
Mi történik, ha később visszaváltjuk a stabilcoint bitcoinra?
Tegyük fel, hogy a befektető nem akar fiatpénzre váltani.
A Bitcoin árfolyamának esése után például ismét kedvezőnek tartja a piacot, ezért az USDT-jét visszacseréli bitcoinra.
Ha mindkét eszköz továbbra is megfelel a törvény szerinti kriptovaluta-fogalomnak, ez ismét kripto–kripto csere lehet, vagyis főszabály szerint újabb adósemleges tranzakció történik.
Példa:
- eredeti Bitcoin-vásárlás: 20 000 euró;
- BTC stabilcoinra cserélése: 60 000 eurós értéken;
- stabilcoin visszaváltása bitcoinra: 60 000 eurós értéken.
A frissen megszerzett bitcoin adójogi bekerülési költsége főszabály szerint továbbra is a korábbi 20 000 eurós történelmi költséghez kapcsolódik.
A 40 000 eurós nyereség tehát továbbra sem tűnt el.
Csak továbbvándorolt a következő kriptoeszközre.
Ha ezt az új bitcoint a befektető később például 80 000 euróért valódi euróra értékesíti, már 60 000 eurónyi adóköteles árfolyamnyereség is kialakulhat:
80 000 euró eladási ár
mínusz 20 000 euró továbbvitt bekerülési érték
= 60 000 euró realizált nyereség.
A stabilcoin elveszítheti az árfolyamrögzítését is
A stabilcoin nem kockázatmentes készpénz.
A célja ugyan az, hogy kövesse például az amerikai dollárt, de nincs garancia arra, hogy minden körülmények között pontosan egy dolláron fog kereskedni.
A stabilcoin árfolyamának a referenciaértéktől való elszakadását depegnek nevezik.
Ennek adózási szempontból is érdekes következményei lehetnek.
Vegyük az előző példát:
- továbbvitt bekerülési költség: 20 000 euró;
- a bitcoin cseréjekor kapott stabilcoin értéke: 60 000 euró;
- a stabilcoin később elveszíti árfolyamrögzítését;
- a befektető végül 45 000 euróért adja el.
Gazdasági értelemben a befektető 15 000 eurót veszített ahhoz a 60 000 eurós értékhez képest, amelyen a stabilcoint megszerezte.
Adójogilag azonban az elszámolás alapja továbbra is az eredeti bitcoinból továbbvitt 20 000 eurós megszerzési érték.
Így:
45 000 euró eladási bevétel
mínusz 20 000 euró bekerülési költség
= 25 000 euró adóköteles nyereség.
Vagyis előállhat az első pillantásra furcsa helyzet, hogy a befektető a stabilcoin-pozíción gazdaságilag veszít, miközben adójogilag még mindig nyereséget realizál.
Ha viszont a stabilcoin annyira összeomlik, hogy a befektető például csak 12 000 euróért tudja értékesíteni, akkor:
12 000 euró bevétel
mínusz 20 000 euró megszerzési költség
= 8 000 euró adójogi veszteség.
Az osztrák szabályok bizonyos feltételekkel lehetővé teszik a kriptovalutákon keletkező veszteségek egyes más tőkejövedelmekkel történő szembeállítását, de ez nem jelenti azt, hogy a veszteség korlátlanul levonható például munkabérből.
A stabilcoin kamatoztatása már külön adóeseményt teremthet
A stabilcoin egyszerű tartása főszabály szerint nem jelent folyamatos adófizetést.
Egészen más a helyzet, ha a befektető a tokent kamatoztatni kezdi.
Gyakori példa:
- stabilcoin lending;
- DeFi hitelpool;
- likviditás biztosítása;
- különböző „Earn” vagy „Savings” szolgáltatások;
- hozamtermelő protokollok.
Az osztrák szabályok szerint a kriptovaluták mások rendelkezésére bocsátásáért kapott ellenérték bizonyos esetekben folyamatos kriptojövedelemnek minősülhet. A pénzügyminisztérium kifejezetten említi a lendingből és bizonyos DeFi likviditási vagy hitelpoolokból származó bevételeket. Ezek adókötelezettsége már a jövedelem megszerzésének időpontjában felmerülhet.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy két külön kérdést kell kezelni:
1. Bitcoin stabilcoinra váltása:
lehet adósemleges kripto–kripto csere.
2. A stabilcoin kamatoztatása:
már adóköteles folyó jövedelmet eredményezhet.
Ráadásul a hozamként megszerzett tokeneket később el is lehet adni. Ekkor újabb árfolyamnyereség vagy veszteség keletkezhet.
Különösen fontos, hogy egy platform által használt elnevezés – például „staking”, „earn”, „rewards” vagy „savings” – önmagában nem határozza meg az adójogi minősítést.
A gazdasági tartalom számít.
Ha a konstrukció ténylegesen kölcsönadásnak felel meg, a hozam adózása ennek megfelelően alakulhat.
Más szabály vonatkozik a 2021 előtti bitcoinokra
Az osztrák kriptoadózás egyik legfontosabb választóvonala 2021. február 28.
Az új kriptoadózási rendszer alapvetően azokra a kriptovalutákra vonatkozik, amelyeket a befektető 2021. február 28. után szerzett meg.
A korábban vásárolt eszközök úgynevezett Altvermögen, vagyis régi eszközállománynak minősülnek, és alapvetően a korábbi szabályozás szerint kezelendők. Az új rendszer 2022. március 1-jén lépett hatályba.
Ez jelentős különbséget eredményezhet.
A korábbi szabályozásnál a magánszemélyek által tartott kriptoeszközök esetében fontos szerepet játszott az egyéves spekulációs időszak.
Ha valaki például 2020-ban vásárolt bitcoint és 2026-ban cseréli stabilcoinra, az eredeti Bitcoin-pozíció több mint egy éve fennáll.
Egy leegyszerűsített példa:
- bitcoin vásárlása 2020-ban: 10 000 euró;
- bitcoin értéke a 2026-os csere időpontjában: 70 000 euró;
- bitcoin stabilcoinra cserélése: 70 000 euró.
Ha a régi Bitcoin-állományra alkalmazandó korábbi spekulációs időszak már lejárt, az eredeti bitcoin cseréjén elért 60 000 eurós értéknövekedés bizonyos esetekben adómentes lehet.
A csere során kapott stabilcoin ugyanakkor már új eszköznek minősülhet, és új, 70 000 eurós bekerülési értékkel indulhat.
Ha ezt később 70 000 euróért értékesítik, ezen a második ügyleten nem keletkezik új árfolyamnyereség.
Ez alapvetően eltér attól a helyzettől, amikor 2021. február 28. után vásárolt bitcoint cserélnek stabilcoinra.
A régi és az új kriptoállományok elkülönített dokumentációja ezért kiemelten fontos.
Az osztrák szolgáltató levonhatja az adót
Az osztrák kriptoadózási rendszer az elmúlt években a szolgáltatók oldalán is jelentősen változott.
A 2023. december 31. után keletkező meghatározott kriptojövedelmek esetében az arra kötelezett belföldi szolgáltatóknak Kapitalertragsteuer, röviden KESt levonási kötelezettségük lehet. A megfelelő osztrák szolgáltató ilyenkor levonhatja és továbbíthatja az adót az adóhatóságnak.
Egy adósemleges bitcoin–stabilcoin cserénél a még nem realizált nyereség után főszabály szerint nincs mit levonni.
Amikor azonban a stabilcoint később euróra értékesítik, az osztrák szolgáltató a rendelkezésére álló bekerülési adatok alapján kiszámíthatja a realizált nyereséget és az ahhoz kapcsolódó adót.
A külföldi kriptotőzsdéknél más lehet a helyzet.
Ha nincs osztrák KESt-levonás, az adóköteles jövedelmet általában magának az adózónak kell megfelelően szerepeltetnie az osztrák adóbevallásban.
A 2025-ös naptári évtől kezdődő kriptojövedelmekhez az arra kötelezett osztrák levonóhelyektől az ügyfél kérésére szabványosított adókimutatás is igényelhető.
A bekerülési érték elvesztése komoly problémát okozhat
A kriptoadózás egyik legnagyobb gyakorlati nehézsége nem feltétlenül az adókulcs, hanem a megfelelő történeti adatok összegyűjtése.
Képzeljünk el egy befektetőt, aki:
2019-ben vásárol BTC-t az egyik tőzsdén,
2022-ben saját hardvertárcába küldi,
2024-ben másik tőzsdére utalja,
2025-ben részben ETH-ra cseréli,
2026-ban pedig stabilcoinba vált.
Ha a platform csak az utolsó beérkező tranzakciót látja, könnyen lehet, hogy nem ismeri a kriptoeszköz tényleges eredeti bekerülési értékét.
Ez automatikus adólevonásnál komoly eltéréseket okozhat.
A kriptoeszköz blokkláncon történő mozgatása ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adójogi előélete is „újrakezdődik”.
A bekerülési érték, a megszerzés időpontja és az esetleges korábbi adósemleges cserék láncolata továbbra is meghatározó lehet.
Milyen adatokat érdemes megőrizni?
Bitcoin stabilcoinra történő cseréjénél különösen érdemes dokumentálni:
- a tranzakció pontos dátumát és időpontját;
- az átadott bitcoin mennyiségét;
- a kapott stabilcoin pontos típusát;
- a stabilcoin mennyiségét;
- mindkét eszköz euróban számított piaci értékét;
- az eredeti bitcoin-vásárlás dátumát;
- a bitcoin eredeti bekerülési költségét;
- a stabilcoinra továbbvitt bekerülési értéket;
- a kereskedési és tranzakciós díjakat;
- a kereskedési párt;
- a közvetlen kripto–kripto megbízás bizonylatát;
- az esetleges technikai fiatelszámolás részleteit;
- a későbbi eladásokat;
- az újabb kripto–kripto cseréket;
- a tárcák közötti átutalásokat;
- a lending- és DeFi-bevételeket.
A legfontosabb elem a megszerzési költségek teljes láncolata.
Ha ez hiányzik, a stabilcoin későbbi fiatpénzes értékesítésének adóeredményét sokkal nehezebb helyesen meghatározni.
Mit jelent mindez egy osztrák Bitcoin-befektető számára?
A legfontosabb tanulság az, hogy Ausztriában a stabilcoinra váltás és a valódi fiatpénzre történő értékesítés adójogi szempontból nem feltétlenül ugyanaz.
A 2021. február 28. után megszerzett bitcoin közvetlen cseréje egy olyan stabilcoinra, amely megfelel az EStG 27b. § szerinti kriptovaluta-definíciónak, főszabály szerint nem realizálja az addig felhalmozott nyereséget.
Ez azonban nem jelent végleges adómentességet.
A bitcoin eredeti bekerülési értéke továbbkerül a stabilcoinra. Amikor később a stabilcoint euróra, dollárra, termékre vagy szolgáltatásra cserélik, a korábban felhalmozott értéknövekedés újra előkerülhet, és az általános esetben alkalmazott 27,5 százalékos különadó hatálya alá kerülhet.
Különösen nagy figyelmet érdemel, ha:
- kérdéses a stabilcoin adójogi besorolása;
- a tőzsde ténylegesen fiatpénzes egyenleget hoz létre;
- március 1. előtti bitcoinról van szó;
- a stabilcoin elveszíti az árfolyamrögzítését;
- lendingben vagy DeFi-protokollban használják a tokent;
- hiányoznak a történelmi bekerülési adatok;
- több tőzsde és saját tárca között mozgott a kriptoeszköz.
A stabilcoin tehát használható arra, hogy a befektető átmenetileg mérsékelje a Bitcoin árfolyamkockázatát anélkül, hogy feltétlenül azonnal fiatpénzre váltana.
Arra azonban Ausztriában általában nem alkalmas, hogy egy már felhalmozott Bitcoin-nyereséget véglegesen eltüntessen az adózás elől.
Az adó sok esetben nem megszűnik, hanem későbbre tolódik.
Jogi nyilatkozat
A cikk kizárólag általános tájékoztatási és ismeretterjesztő célt szolgál, és nem minősül adó-, jogi, befektetési vagy pénzügyi tanácsadásnak. Az osztrák adójogi minősítés mindig függhet az adott befektető körülményeitől, az érintett token pontos konstrukciójától, a tranzakció lebonyolításának módjától és az eszköz megszerzésének időpontjától. Egyedi ügyben célszerű osztrák adótanácsadó vagy más megfelelő szakértő segítségét kérni.
