A Mastercard és a Borderless közös pilotprogramban vizsgálja, hogyan lehetne egyszerűbbé és gyorsabbá tenni a határokon átnyúló stabilcoin-tranzakciók megfelelési ellenőrzését. A cél nem az, hogy a Mastercard maga rendezze a blokkláncon mozgó pénzeket, hanem hogy egy olyan megbízhatósági és azonosítási réteget hozzon létre, amelyet a pénzügyi szereplők egymás között is elfogadhatnak. Ha a modell működik, az a stabilcoinok intézményi használatának egyik legfontosabb akadályát csökkentheti.
A Mastercard és a stabilcoin-alapú fizetési infrastruktúrát fejlesztő Borderless új közös kísérleti projektet indított, amelynek középpontjában a határokon átnyúló digitális fizetések egyik legnehezebb problémája, a megfelelési ellenőrzések kezelése áll.
A két vállalat azt vizsgálja, hogy a Mastercard Crypto Credential keretrendszerének segítségével létrehozott megfelelési és megbízhatósági információk együtt tudnak-e „utazni” egy stabilcoin-tranzakcióval.
Ez elsőre technikai részletnek tűnhet, pedig a nemzetközi digitális fizetések szempontjából nagyon fontos kérdésről van szó.
A jelenlegi pénzügyi rendszerben egy határokon átnyúló tranzakció több intézményen keresztül haladhat. Ezek közül mindegyiknek meg kell győződnie arról, hogy a tranzakció megfelel a pénzmosás elleni, ügyfél-azonosítási és egyéb szabályozási előírásoknak.
Ha minden egyes szereplőnek újra és újra el kell végeznie ugyanazokat az ellenőrzéseket, az időt, pénzt és jelentős technikai erőforrást igényel.
A Mastercard és a Borderless most ennek egyszerűsítésére keres megoldást.
Mit tesztel a Mastercard és a Borderless?
A pilotprogram alapötlete, hogy a tranzakcióhoz kapcsolódó megfelelési ellenőrzésekből egyfajta bizalmi vagy assurance signal, magyarul megbízhatósági jelzés jöjjön létre.
Ezt a jelzést a tranzakció további résztvevői felhasználhatják saját megfelelési, jóváhagyási és kockázatkezelési folyamataikban.
Másképp fogalmazva: ha egy pénzügyi intézmény már megfelelően ellenőrizte a tranzakció kezdeményezőjét és a fizetés körülményeit, a következő szereplőnek nem feltétlenül kellene ugyanazt az egész folyamatot teljes egészében megismételnie.
Ez komoly változást hozhatna a stabilcoin-alapú nemzetközi fizetésekben.
A Mastercard Crypto Credential keretrendszere szabványosított ellenőrzési és megbízhatósági információkat kapcsol a blokkláncos tranzakciókhoz. A mostani teszt azt próbálja felmérni, hogy ezek az információk mennyire használhatók fel egy valós, több szereplőt érintő nemzetközi fizetési környezetben.
Fontos ugyanakkor, hogy a Mastercard a pilot során nem dolgozza fel és nem számolja el a tényleges pénzmozgást.
A vállalat szerepe elsősorban az ellenőrzési, szabványosítási és irányítási réteg biztosítása.
A megfelelés a stabilcoinok egyik legnagyobb akadálya
A stabilcoinok technológiai szempontból rendkívül gyors és hatékony pénzmozgást tesznek lehetővé.
Egy blokkláncon keresztül akár percek vagy másodpercek alatt el lehet küldeni digitális dollárnak megfelelő eszközöket a világ egyik pontjáról a másikra.
A probléma az, hogy a technikai tranzakció gyorsasága még nem oldja meg automatikusan a pénzügyi szabályozásból fakadó kötelezettségeket.
A pénzügyi intézményeknek továbbra is tudniuk kell többek között azt, hogy ki küldi a pénzt, ki kapja, honnan származnak az összegek, valamint fennáll-e pénzmosási, szankciós vagy más jogi kockázat.
Egy blokklánc tehát technikailag gyorsíthatja a pénzmozgást, de az intézményi megfelelési rendszer lassúsága továbbra is jelentős súrlódást okozhat.
Kevin Lehtiniitty, a Borderless vezérigazgatója és társalapítója szerint éppen ez az egyik legfontosabb probléma a stabilcoin-fizetések szélesebb körű elterjedésében.
A szakember a modellt a hagyományos levelező banki rendszerhez hasonlította.
A régi banki modell adhatja az új blokkláncos megoldás alapját
A correspondent banking, vagyis levelező banki rendszer évtizedek óta működő eleme a nemzetközi pénzügyeknek.
Ha például egy európai bank olyan országba szeretne pénzt küldeni, ahol nincs közvetlen banki jelenléte, gyakran egy vagy több közvetítő pénzintézeten keresztül hajtja végre a tranzakciót.
A rendszer egyik fontos működési alapelve a bizalom.
Az egyes bankok bizonyos körülmények között támaszkodhatnak a tranzakciós lánc korábbi szereplői által elvégzett ügyfél- és megfelelési ellenőrzésekre, ahelyett hogy minden egyes ponton teljesen elölről kezdenék az egész folyamatot.
A Borderless szerint valami hasonló logika vihető át a digitális eszközök világába.
A Mastercard Crypto Credential ebben a modellben egy olyan szabványosított bizalmi rétegként működhet, amely jelzi a tranzakció további szereplőinek, hogy bizonyos ellenőrzések már megtörténtek.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az intézményeknek ne lenne saját megfelelési felelősségük.
A cél inkább az, hogy ne kelljen szükségtelenül ugyanazokat az információkat újra és újra begyűjteni, ellenőrizni és feldolgozni.
Mi az a Crypto Credential?
A Mastercard Crypto Credential egy olyan keretrendszer, amely egységesebb szabványokat próbál kialakítani a blokkláncalapú tranzakciók azonosítása és ellenőrizhetősége körül.
A kriptovaluta-tranzakciók egyik sajátossága, hogy a nyilvános blokkláncon tipikusan hosszú alfanumerikus címek között történnek.
Egy klasszikus tranzakcióban például a felhasználó egy olyan címet láthat, mint:
0x8A4F...91C2
Egy ilyen cím önmagában szinte semmit nem mond arról, hogy valójában ki áll mögötte, milyen intézményhez tartozik, vagy milyen ellenőrzésen ment keresztül.
A hagyományos pénzügyi rendszerben ezzel szemben a tranzakciókhoz sokkal több azonosítási és megfelelési információ kapcsolódik.
A Crypto Credential célja lényegében az, hogy közelebb hozza egymáshoz ezt a két világot.
Ha a blokkláncos tranzakciókhoz megbízható, szabványosított ellenőrzési információk kapcsolhatók, az megkönnyítheti a bankok, fintechcégek, fizetési szolgáltatók és más szabályozott intézmények számára a digitális eszközök használatát.
Miért fontos mindez a stabilcoinok számára?
A stabilcoinok jelenleg a kriptopiac egyik leggyorsabban fejlődő szegmensét jelentik. Ezek olyan kriptoeszközök, amelyek árfolyamát jellemzően valamilyen hagyományos pénznemhez, leggyakrabban az amerikai dollárhoz próbálják kötni.
Egy dolláralapú stabilcoin célja általában az, hogy egy token értéke megközelítőleg egy amerikai dollár maradjon.
Ilyen eszköz például az USDC, a PYUSD vagy az RLUSD.
A stabilcoinok egyik legfontosabb felhasználási területe éppen a nemzetközi pénzmozgás.
Tegyük fel, hogy egy amerikai vállalat 100 000 dollárt szeretne kifizetni egy ázsiai beszállítónak.
A hagyományos banki rendszerben a tranzakció több bankon, devizakonverzión és elszámolási folyamaton is keresztülhaladhat.
Stabilcoin használatával technikailag akár közvetlenebbül és gyorsabban is továbbítható lehet az érték.
De csak akkor, ha a szabályozási és megfelelési infrastruktúra is képes lépést tartani a technológiával.
Éppen ezért lehet fontos a Mastercard és a Borderless mostani kísérlete.
A Mastercard nem akarja maga elszámolni a tranzakciókat
A pilot egyik legfontosabb részlete, hogy a Mastercard nem válik a stabilcoin-tranzakció elszámolási szereplőjévé.
Nem a Mastercard blokkláncos számláján halad keresztül a pénz, és nem a vállalat fogja végrehajtani a stabilcoin átutalását.
A szerepe ehelyett governance layer, vagyis irányítási és bizalmi réteg lesz.
Ez jelentős stratégiai különbség.
A Mastercard így nem feltétlenül akar minden esetben közvetlenül versenyezni a blokkláncokkal vagy stabilcoin-hálózatokkal.
Ehelyett olyan infrastruktúrát próbálhat építeni, amely összekapcsolja a szabályozott pénzügyi szereplőket a digitális eszközök világával.
Ez a megközelítés hosszabb távon rendkívül értékes lehet.
A fizetési rendszerekben ugyanis nem kizárólag az számít, hogy ki mozgatja ténylegesen a pénzt. Legalább ennyire fontos, hogy ki biztosítja az azonosítást, a szabványokat, a megfelelési rendszert és a résztvevők közötti bizalmat.
Nagyobb stabilcoin-stratégia része lehet a pilot
A Mastercard lépését nem érdemes önmagában vizsgálni.
A vállalat egyre nagyobb figyelmet fordít a stabilcoinokra és a blokkláncalapú fizetési infrastruktúrára.
A mostani pilot közvetlenül azután indult, hogy a Mastercard lezárta a stabilcoin-infrastruktúrát fejlesztő BVNK felvásárlását.
A tranzakció értékét 1,8 milliárd dollárra tették, ami önmagában is jól mutatja, milyen stratégiai jelentőséget tulajdonít a vállalat a digitális pénzek jövőjének.
A BVNK olyan infrastruktúrát fejleszt, amelynek segítségével vállalatok és pénzügyi szolgáltatók stabilcoinokat kapcsolhatnak saját fizetési rendszereikhez.
A felvásárlás így jól illeszkedik a Mastercard tágabb stratégiájába.
Ahelyett, hogy kizárólag a hagyományos bankkártyás fizetésekre támaszkodna, a vállalat egyre több ponton épít kapcsolatot a blokkláncalapú pénzügyi infrastruktúrával.
Egyre több stabilcoint támogat a Mastercard
A Mastercard már korábban is jelezte, hogy bővíteni kívánja a stabilcoinokhoz kapcsolódó elszámolási lehetőségeket.
A vállalat tervei között szerepel, hogy a kártyás elszámolás bizonyos folyamataiban napközbeni, hétvégi és ünnepnapi stabilcoin-alapú elszámolást is lehetővé tegyen.
Ez jelentős változás lehet a hagyományos pénzügyi rendszerekhez képest.
A banki infrastruktúra számos területen továbbra is munkanapokhoz és meghatározott elszámolási időszakokhoz igazodik.
A blokkláncok azonban nem mennek szabadságra.
Egy nyilvános vagy intézményi blokklánchálózat hétvégén, karácsonykor vagy éjszaka is tovább működhet.
A stabilcoinok ezért lehetőséget kínálnak arra, hogy a pénzügyi elszámolás jobban közelítsen a valóban folyamatos, 24/7 működéshez.
A Mastercard korábbi bejelentésében több fontos stabilcoint is megnevezett, köztük a Circle USDC-jét, a PayPalhoz kapcsolódó PYUSD-t, a Paxos által kibocsátott USDG-t és USDP-t, a Ripple RLUSD-jét, valamint a SoFi SoFiUSD eszközét.
Ez arra utal, hogy a Mastercard nem egyetlen stabilcoin mellett akar elköteleződni.
Sokkal inkább egy többeszközös infrastruktúrára készülhet.
Miért érdekes az RLUSD jelenléte?
A támogatott stabilcoinok között a Ripple RLUSD-je is megjelenik, ami különösen érdekes a kriptopiac szempontjából.
A Ripple az elmúlt időszakban komoly erőforrásokat fordított arra, hogy az RLUSD-t intézményi és fizetési felhasználásra alkalmas dolláralapú stabilcoinként pozicionálja. Ha a hagyományos fizetési óriások egyre szélesebb körben támogatják az olyan stabilcoinokat, mint az RLUSD, USDC vagy PYUSD, az hosszabb távon növelheti ezen eszközök használhatóságát.
Fontos azonban megkülönböztetni a technológiai támogatást a tényleges használattól.
Egy stabilcoin attól még nem válik automatikusan domináns fizetési eszközzé, hogy egy nagy fizetési vállalat technikailag támogatja.
Ehhez megfelelő likviditásra, felhasználói keresletre, szabályozási elfogadottságra és széles intézményi integrációra is szükség van.
A stablecoin-hálózat helyett bizalmi hálózat épülhet
A Mastercard mostani stratégiájának talán legfontosabb eleme, hogy nem feltétlenül új blokkláncot akar építeni.
A vállalat sokkal inkább egy bizalmi infrastruktúra kialakítására koncentrálhat.
Ez a fizetési rendszerben különösen értékes pozíció. A blokkláncon elméletileg bárki képes tokeneket küldeni egyik címről a másikra. Egy szabályozott pénzügyi intézmény számára azonban nem elég tudni, hogy technikailag sikeresen megtörtént a tranzakció.
Tudnia kell azt is, hogy a másik fél megfelelően azonosított ügyfél-e, nincs-e szankciós listán, megfelel-e az adott ország pénzügyi szabályainak, és milyen kockázati besorolással rendelkezik.
Ha ezekhez az információkhoz a Mastercard Crypto Credential rendszere megbízható és szabványosított jeleket tud kapcsolni, akkor a vállalat olyan szerepet tölthet be a stabilcoin-világban, amely bizonyos szempontból hasonlíthat a hagyományos kártyahálózatokban betöltött szerepéhez.
Nem feltétlenül ő birtokolja vagy bocsátja ki a pénzt.
A hálózat működéséhez szükséges bizalmi infrastruktúrát viszont részben ő biztosíthatja.
Csökkenhetnek a nemzetközi fizetések költségei
A stabilcoinok egyik leggyakoribb ígérete a nemzetközi pénzmozgások egyszerűsítése.
A hagyományos nemzetközi átutalások több közvetítőn keresztül haladhatnak, ami költségeket, késéseket és adminisztratív terheket jelent. A blokklánc önmagában ezek egy részét képes csökkenteni.
Ha viszont minden közvetítőnek ugyanazokat az ellenőrzéseket ismételten végre kell hajtania, akkor a technológiai hatékonyság jelentős része elveszhet.
A Mastercard és a Borderless pilotja ezért nem egyszerűen egy új kriptotermék tesztje.
A projekt azt vizsgálja, hogy a megfelelési infrastruktúra is felgyorsítható-e ugyanúgy, ahogy a blokklánc felgyorsította magát az értéktranszfert.
Ha igen, az sokkal nagyobb hatással lehet a pénzügyi rendszerre, mint egy újabb token vagy blokklánc elindítása.
A szabályozás továbbra is kulcskérdés
A technológiai lehetőségek mellett a stabilcoinok jövőjét továbbra is nagyrészt a szabályozási környezet fogja meghatározni. A pénzügyi hatóságok számára különösen fontos, hogy a stabilcoin-alapú fizetések esetében is működjenek a pénzmosás elleni, terrorizmusfinanszírozás elleni és szankciós ellenőrzések.
Ezért a nagy pénzügyi intézmények számára nem feltétlenül az a legnagyobb probléma, hogy egy blokklánc képes-e másodpercek alatt tranzakciót végrehajtani.
A technológia erre már régóta képes.
A valódi kérdés az, hogy ugyanilyen gyorsan képes-e működni az identitási, kockázatkezelési és megfelelési infrastruktúra is.
A Crypto Credential pilotja pontosan erre próbál választ adni.
Mit jelenthet mindez a kriptopiac számára?
A Mastercard és a Borderless együttműködése egy tágabb iparági folyamat része. A kriptovaluták első időszakában sokan úgy gondolták, hogy a blokklánc teljes egészében leválthatja a hagyományos fizetési rendszereket.
A jelenlegi trendek inkább arra utalnak, hogy a két világ fokozatosan összeolvad. A bankok, kártyatársaságok és fintechvállalatok egyre inkább használni próbálják a blokklánc bizonyos előnyeit, miközben megtartják a hagyományos pénzügyi rendszer szabályozási és megfelelési struktúráit.
Ebben a modellben a stabilcoin lehet a pénz digitális formája, a blokklánc lehet az elszámolási infrastruktúra, a hagyományos pénzügyi szereplők pedig a szabályozási, identitási és kockázatkezelési réteget biztosíthatják.
A Mastercard mostani pilotja jól illeszkedik ebbe az irányba.
A stabilcoinok intézményi korszaka közeledhet
A Mastercard lépése azért is jelentős, mert azt mutatja: a stabilcoinokat a világ legnagyobb fizetési szereplői már nem kizárólag kriptokereskedési eszközként kezelik.
Egyre inkább valódi pénzügyi infrastruktúraként tekintenek rájuk.
A következő fejlődési szakaszban ezért valószínűleg nem az lesz az egyetlen fontos kérdés, melyik stabilcoin rendelkezik a legnagyobb piaci kapitalizációval.
Legalább ennyire számítani fog, hogy melyik eszköz kapcsolódik a legjobb fizetési hálózatokhoz, melyik felel meg a szigorú intézményi követelményeknek, és melyik körül épül ki megfelelő likviditási, megfelelési és elszámolási infrastruktúra.
A Mastercard és a Borderless mostani kísérlete éppen ennek a világnak az egyik alapvető elemét teszteli.
Ha a megfelelési információk biztonságosan és szabványosan továbbadhatók egy stabilcoin-tranzakció résztvevői között, az jelentősen csökkentheti a blokkláncalapú nemzetközi fizetések egyik legnagyobb súrlódását.
A technológia már képes gyorsan továbbítani a pénzt.
A következő feladat az, hogy a bizalom és a megfelelés is ugyanolyan gyorsan kövesse.
