Egyéb

Stabilcoinból fizetnék a japán fuvarozókat

Új szintre léphet a stabilcoinok (angolul: stablecoin) vállalati felhasználása Japánban: az AZ-COM Maruwa mintegy 2300 logisztikai partnerének kifizetéseit terelné át a jenhez kötött JPYC digitális tokenre. A kezdeményezés megmutathatja, hogy a blokkláncalapú pénz képes-e a kriptokereskedésen túl a hétköznapi vállalati elszámolásokban is helytállni.

A japán AZ-COM Maruwa Holdings nagyszabású stablecoinfizetési rendszer bevezetését tervezi. A sajtóbeszámolók szerint az Amazon kézbesítési hálózatában is részt vevő logisztikai csoport körülbelül 2300 partnerfuvarozó, alvállalkozó és egyéni teherautó-sofőr kifizetéseinél alkalmazná a japán jenhez kötött JPYC stablecoint.

A vállalat emellett több mint egymilliárd jenes befektetést és üzleti együttműködést is mérlegel a JPYC kibocsátójával. A tervek megvalósulása esetén ez lehet a szabályozott jenalapú stablecoin egyik első igazán jelentős, nagyvállalati alkalmazása Japánban.

A kezdeményezés jóval többről szól, mint egy új fizetési mód kipróbálásáról. Az AZ-COM Maruwa lényegében azt tesztelheti, hogy egy blokkláncon működő, hagyományos pénzhez kötött digitális token alkalmas-e nagyszámú vállalati partner rendszeres és üzletileg kritikus kifizetésére.

JPYC-fizetés jöhet 2300 logisztikai partnernél

Az AZ-COM Maruwa kiterjedt logisztikai hálózatot működtet Japánban, amelyben számos kisebb fuvarozó, alvállalkozó és egyéni vállalkozó vesz részt. Egy ilyen rendszerben a partneri díjak kezelése komoly adminisztratív feladat.

A hagyományos modellben a vállalat összesíti a teljesített fuvarokat, ellenőrzi a számlákat, elkészíti a banki átutalási csomagokat, majd meghatározott időpontokban elindítja a kifizetéseket. A folyamat több szereplőn, banki rendszeren és belső könyvelési ellenőrzésen haladhat keresztül.

A JPYC használata ezt a folyamatot részben automatizálhatóvá teheti.

A tervek szerint a partnerek a japán jennel azonos értéket képviselő digitális tokenben kaphatnák meg járandóságukat. Egy JPYC célzott értéke egy japán jen, vagyis a rendszer nem egy szabadon ingadozó kriptoeszközzel, hanem egy stabil elszámolási egységgel próbálja korszerűsíteni a vállalati fizetéseket.

Ez fontos különbség. Egy fuvarozó számára ugyanis elfogadhatatlan lenne, ha a teljesített munka ellenértékének vásárlóereje egyik napról a másikra tíz-húsz százalékkal változna. A JPYC célja éppen az, hogy a blokkláncos infrastruktúra előnyeit a jen megszokott elszámolási értékével egyesítse.

A lépés ugyanakkor jelenleg elsősorban bevezetési tervként értelmezhető. A sajtóban megjelent információk alapján a vállalat még nem közölte a teljes technikai menetrendet, és az sem ismert, hogy a 2300 partner közül mindenki egyszerre vagy fokozatosan csatlakozna-e a rendszerhez.

Mi az a JPYC stablecoin?

A JPYC egy japán jenhez kötött stabilcoin, vagyis olyan blokkláncon nyilvántartott digitális token, amelynek célja az 1:1 arányú jenérték fenntartása.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

  • 1 JPYC célzott értéke 1 japán jen;
  • a token digitális tárcák között továbbítható;
  • a tranzakciók blokkláncon rögzíthetők;
  • a token megfelelő feltételek mellett hagyományos jenre váltható vissza;
  • értékét bankbetétek és japán állampapírok formájában tartott tartalékok támasztják alá.

A JPYC tehát nem ugyanúgy működik, mint a Bitcoin vagy az Ethereum. A Bitcoin árfolyamát elsősorban a kereslet és a kínálat határozza meg, ezért értéke jelentősen változhat. A JPYC esetében ezzel szemben a kibocsátó arra törekszik, hogy a token folyamatosan egy jen körüli értéken maradjon.

A stablecoin kifejezés ugyanakkor nem jelent feltétlen kockázatmentességet. A stabilitás a tartalékok minőségétől, a kibocsátó pénzügyi és működési megbízhatóságától, a visszaváltás feltételeitől, valamint a használt technológia biztonságától is függ.

A JPYC szabályozott pénzügyi konstrukcióként működik, nem pusztán egy fejlesztőcsapat által létrehozott kriptotokenként. Japán 2023 júniusában életbe lépett módosított pénzforgalmi szabályozása külön jogi kategóriát hozott létre a fiatpénzhez kötött, visszaváltható stablecoinok számára. A keretrendszer szabályozza a kibocsátók, a közvetítők, a letétkezelők és az elektronikus fizetési eszközökkel foglalkozó szolgáltatók működését.

Japán stablecoin-szabályozása megnyitotta az utat

Az AZ-COM Maruwa terve azért is figyelemre méltó, mert nem szabályozási vákuumban született.

Japán már 2023-ban olyan jogi keretet vezetett be, amely meghatározza, milyen feltételekkel lehet hagyományos pénzhez kötött stablecoinokat kibocsátani és forgalmazni. A szabályozás többek között bankok, pénzátutalási szolgáltatók és vagyonkezelő társaságok számára teszi lehetővé az engedélyezett konstrukciók működtetését.

A szabályok célja, hogy egy fiatfedezetű stablecoin tulajdonosa kiszámítható feltételek mellett, névértéken válthassa vissza tokenjeit. Emellett fontos szerepet kap az ügyfélvagyon elkülönítése, a pénzmosás elleni ellenőrzés, az ügyfél-azonosítás és a tranzakciós információk továbbítására vonatkozó úgynevezett travel rule is.

A travel rule előírja, hogy a szabályozott szolgáltatók bizonyos tranzakciók esetén továbbítsák egymásnak a küldőre és a kedvezményezettre vonatkozó szükséges információkat. A blokkláncos átutalás tehát nem feltétlenül jelent anonim pénzmozgást, különösen akkor, ha azt engedélyezett vállalati szolgáltatásokon keresztül végzik.

A japán modell egyik erőssége a jogi kiszámíthatóság. Egy nagyvállalat számára önmagában nem elegendő, hogy egy blokkláncos megoldás technikailag működjön. Tudnia kell azt is, hogy:

  • ki felel a tokenek kibocsátásáért;
  • hogyan történik a visszaváltás;
  • hol tartják a fedezeti eszközöket;
  • miként kezelik az ügyféladatokat;
  • hogyan illeszthető a rendszer a számviteli és adózási folyamatokba;
  • milyen jogorvoslat áll rendelkezésre működési hiba esetén.

Japán szigorú szabályozása költséges megfelelést követelhet a kibocsátóktól, ugyanakkor éppen ez teheti elfogadhatóvá a technológiát a kockázatkerülő vállalati pénzügyi vezetők számára.

Miért lehet előnyös a logisztikai cégeknek?

A logisztikában különösen fontos a gyors és kiszámítható pénzforgalom. Sok kisebb fuvarozó és egyéni vállalkozó jelentős működési költségeket előlegez meg.

Ilyen kiadás lehet:

  • az üzemanyag;
  • a járműbérlet;
  • a biztosítás;
  • az útdíj;
  • a karbantartás;
  • a raktározás;
  • az alkalmazottak bére;
  • az időszakosan felmerülő javítás.

Amennyiben a megrendelő csak hosszabb fizetési határidővel egyenlíti ki a számlákat, a kisebb fuvarozóknak saját forgótőkéből vagy rövid lejáratú hitelből kell finanszírozniuk működésüket.

A stablecoin-alapú rendszer elméletileg lehetővé teheti, hogy az AZ-COM Maruwa gyakrabban, akár a jelenlegi banki ciklusoktól kevésbé függően teljesítsen kifizetéseket. Ha a partner gyorsan juthat hozzá a pénzéhez, csökkenhet a finanszírozási nyomás és javulhat a pénzforgalom tervezhetősége.

Egy egyszerű példával: ha egy kisebb fuvarozó korábban havonta egyszer kapta meg a teljesített munkák ellenértékét, egy automatizált rendszer lehetővé tehetné a heti vagy akár ennél gyakoribb elszámolást. Ettől a vállalkozás bevétele nem nő, de kevesebb ideig kell saját forrásból finanszíroznia az üzemanyagot és más napi kiadásokat.

A blokkláncos kifizetések emellett hétvégén vagy munkaszüneti napokon is végrehajthatók lehetnek. A rendszer működése nem feltétlenül igazodik a hagyományos banki feldolgozási időhöz.

Gyorsabb elszámolás és kevesebb adminisztráció

A vállalati stablecoinfizetés egyik legfontosabb előnye nem feltétlenül maga a token, hanem az automatizálhatóság.

Egy megfelelően kiépített rendszerben a teljesített fuvar, a jóváhagyott számla és a fizetési utasítás digitálisan összekapcsolható. A kifizetés elindítása programozott szabályokhoz köthető, a tranzakció azonosítója pedig automatikusan bekerülhet a könyvelési rendszerbe.

Ez csökkentheti az úgynevezett egyeztetési munkát. A pénzügyi osztálynak hagyományos esetben össze kell párosítania a banki kivonatokat, a számlákat, a partnerazonosítókat és a belső megrendelési adatokat. A blokkláncon rögzített tranzakciók egységes azonosítókat és időbélyegeket biztosíthatnak, amelyek megkönnyíthetik az ellenőrzést.

A technológia azonban nem szünteti meg automatikusan az adminisztrációt.

A vállalatnak továbbra is ellenőriznie kell:

  • valóban teljesült-e a fuvar;
  • helyes összegről állították-e ki a számlát;
  • jogosult-e a címzett a kifizetésre;
  • megfelelő digitális tárcacímet adott-e meg;
  • hogyan kell elszámolni a tranzakciót;
  • miként történik a hibás utalások kezelése.

A blokkláncos tranzakciók sok esetben nem visszafordíthatók olyan egyszerűen, mint egy banki átutalás. Ha a vállalat rossz címre küldi a tokeneket, azok visszaszerzése nehéz vagy akár lehetetlen is lehet.

A költségcsökkentés nem automatikus

A JPYC bevezetése csökkentheti a banki átutalásokhoz kapcsolódó díjakat, különösen akkor, ha a vállalat nagyszámú, kisebb értékű kifizetést végez.

A tényleges megtakarítás azonban több tényezőtől függ:

  • mennyibe kerül a token kibocsátása és visszaváltása;
  • milyen blokkláncot használnak;
  • mekkora hálózati tranzakciós díj merül fel;
  • szükség van-e külső letétkezelőre;
  • milyen informatikai integrációt kell kiépíteni;
  • mennyibe kerül a megfelelési és ügyfél-azonosítási rendszer;
  • milyen arányban váltják vissza azonnal a partnerek a JPYC-t jenre.

Ha a fuvarozók többsége a beérkezés után rögtön hagyományos jenre váltja a tokeneket, a vállalat valójában egy új közvetítői réteget építhet a meglévő banki rendszer köré. Ebben az esetben a végső előny attól függ, hogy a stablecoinrendszer gyorsabb és olcsóbb-e, mint az általa kiváltani kívánt banki folyamat.

Más a helyzet akkor, ha a partnerek a JPYC-t közvetlenül tovább tudják használni. Ha például üzemanyagot, útdíjat, alkatrészt vagy más szolgáltatást is stablecoinban fizethetnek, kevesebbszer szükséges visszaváltaniuk a digitális tokent hagyományos pénzre.

Ehhez azonban szélesebb elfogadói hálózat szükséges. Ennek kiépülése még Japánban is korai szakaszban jár.

Nem munkabér, hanem vállalati partnerkifizetés

A kezdeményezés bemutatásánál fontos különbséget tenni a munkabér és az alvállalkozói díj között.

A beszámolók alapján az AZ-COM Maruwa elsősorban partnerfuvarozók, alvállalkozók és egyéni teherautó-sofőrök részére fizetett megbízási vagy vállalkozói díjakat vinné át a JPYC rendszerére. Ez nem feltétlenül azonos a társaság saját alkalmazottainak stablecoinban történő bérfizetésével.

A munkabérre külön munkajogi, adózási és munkavállaló-védelmi szabályok vonatkozhatnak. Egy vállalkozások közötti, úgynevezett B2B-kifizetésnél a felek jellemzően rugalmasabban állapodhatnak meg az elszámolás módjáról.

Ez teszi a logisztikai partnerhálózatot alkalmas tesztkörnyezetté. A vállalat nagy számú kedvezményezettet érhet el, miközben a tranzakciók jogi szerkezete egyszerűbb lehet, mint több ezer alkalmazott munkabérének új fizetési rendszerbe történő áthelyezése.

Miért kell stablecoin, ha készülhet digitális jen?

A stablecoinokkal kapcsolatos egyik leggyakoribb kérdés, hogy miért van szükség magánkibocsátású digitális jenre, ha a Bank of Japan központi banki digitális pénzzel, vagyis CBDC-vel is kísérletezik.

A két eszköz nem ugyanaz.

A JPYC egy magánszereplő által működtetett, jenhez kötött digitális token. A mögötte álló követelés a kibocsátóhoz és annak tartalékrendszeréhez kapcsolódik.

Egy esetleges digitális jen ezzel szemben központi banki pénz lenne. Ugyanabba az alapvető kockázati kategóriába tartozna, mint a jegybank által kibocsátott készpénz, bár elektronikus formában működne.

A Bank of Japan 2023 óta pilotprogramot folytat a CBDC technikai és intézményi kérdéseinek vizsgálatára. A jegybank ugyanakkor továbbra sem hozott döntést arról, hogy Japán ténylegesen kibocsát-e lakossági digitális jent. A kísérleti program elsősorban azt szolgálja, hogy a rendszer technikailag és intézményileg előkészíthető legyen egy későbbi politikai döntés esetére.

Egy magán stablecoin előnye az időzítés. Nem kell megvárnia egy országos CBDC bevezetését, ha a szükséges engedélyekkel és infrastruktúrával már most rendelkezik.

A vállalatok számára az integrálhatóság is döntő lehet. Egy magánkibocsátású token könnyebben összekapcsolható nyilvános blokkláncokkal, digitális tárcákkal, tokenizált pénzügyi eszközökkel és automatizált vállalati alkalmazásokkal.

A CBDC ezzel szemben valószínűleg szigorúbb intézményi és hozzáférési feltételekkel működne. Ennek előnye a nagyobb biztonság és a központi banki háttér, hátránya pedig az innováció lassabb üteme lehet.

Több mint befektetés: saját fizetési infrastruktúra

Az AZ-COM Maruwa a beszámolók szerint nemcsak felhasználóként kapcsolódna a JPYC-hez. A vállalat több mint egymilliárd jenes befektetést és üzleti együttműködést is mérlegel a stablecoin kibocsátójával.

Ez stratégiai szempontból különösen fontos.

Egy egyszerű ügyfél kész szolgáltatást vásárol egy pénzügyi technológiai cégtől. Egy befektetőként és üzleti partnerként csatlakozó nagyvállalat azonban közvetlenebb befolyást szerezhet a rendszer fejlesztési irányára.

Az AZ-COM Maruwa számára ez lehetőséget teremthet arra, hogy a JPYC infrastruktúráját saját logisztikai folyamataihoz igazítsa. A vállalat olyan funkciók fejlesztésében lehet érdekelt, mint:

  • automatikus partnerelszámolás;
  • fuvaronkénti vagy teljesítésenkénti kifizetés;
  • digitális számlázási integráció;
  • programozott jóváhagyási folyamat;
  • beszállítói finanszírozás;
  • tokenizált követelések;
  • valós idejű pénzforgalmi kimutatások.

A vállalat tehát nemcsak egy új fizetési eszközt vezethet be, hanem részben tulajdonosi pozíciót is szerezhet az általa használt pénzügyi infrastruktúrában.

Ez egy szélesebb vállalati trendbe illeszkedik. A nem pénzügyi cégek egyre gyakrabban próbálják saját működésükbe integrálni a fizetési, finanszírozási és elszámolási rendszereket. A cél nem feltétlenül a bankok teljes kiiktatása, hanem a közvetítői költségek és a feldolgozási idő csökkentése.

A stablecoin lehet a tokenizált gazdaság pénzrétege

A stablecoinok jelentősége túlmutat a fizetéseken. Ezek a tokenek tölthetik be a pénz szerepét a tokenizált pénzügyi rendszerekben.

A tokenizáció során egy hagyományos vagy valós gazdasági eszközhöz kapcsolódó jogot blokkláncon megjelenő digitális token formájában rögzítenek.

Tokenizálható lehet például:

  • egy állampapír;
  • egy vállalati kötvény;
  • egy kereskedelmi követelés;
  • egy szállítmány tulajdonjoga;
  • egy raktárban tárolt áru;
  • egy ingatlanhoz kapcsolódó részesedés;
  • egy fuvarozási szerződésből származó bevétel.

A tokenizált eszközök kereskedelméhez és elszámolásához digitális pénzre is szükség van. Ha maga az eszköz blokkláncon található, de a fizetés kizárólag hagyományos banki átutalással történhet, a tranzakció két különálló infrastruktúrán halad keresztül.

Egy stablecoin lehetővé teheti, hogy az eszköz átadása és a fizetés ugyanabban a digitális környezetben történjen. Ez az úgynevezett delivery versus payment elv: a tulajdonjog csak akkor kerül át a vevőhöz, amikor a fizetés is megtörténik.

A logisztikában ennek különösen nagy jelentősége lehet. A jövőben egy rendszer automatikusan elindíthatná a JPYC-kifizetést, amikor:

  1. a szállítmány megérkezik;
  2. a címzett digitálisan igazolja az átvételt;
  3. a rendszer ellenőrzi a szerződéses feltételeket;
  4. a megfelelő összeg automatikusan átkerül a fuvarozóhoz.

Ebben a modellben a stablecoin már nem pusztán digitális pénz, hanem egy automatizált kereskedelmi folyamat elszámolási eszköze.

Likviditás és elfogadottság: a JPYC legnagyobb próbája

A JPYC szabályozási helyzete önmagában nem garantálja a széles körű használatot.

A dollárhoz kötött legnagyobb stablecoinokhoz képest a jenalapú token piaci likviditása és nemzetközi elfogadottsága egyelőre korlátozott. A dollár-stablecoinok több kriptotőzsdén, blokkláncon, fizetési szolgáltatásban és decentralizált pénzügyi alkalmazásban használhatók.

A JPYC számára egy másik versenyelőnyt kell kialakítani: a japán belföldi gazdaságban való gyakorlati használhatóságot.

Az AZ-COM Maruwa projektje éppen ezért lehet meghatározó. A stablecoin nem spekulatív kereskedők, hanem valódi szolgáltatást nyújtó vállalkozások kezébe kerülhet. Ezek a felhasználók nem azért fogadnák el, mert a token árfolyam-emelkedésére számítanak, hanem azért, mert munkájuk vagy szolgáltatásuk ellenértékét kapják meg benne.

A következő kérdés az lesz, mit tesznek a tokennel.

Amennyiben a legtöbb partner azonnal jenre váltja a JPYC-t, a stablecoin elsősorban gyorsabb átutalási csatornaként működik majd.

Ha azonban a partnerek megtartják, továbbküldik vagy közvetlenül elkölthetik, valódi digitális jenalapú gazdasági hálózat kezdhet kialakulni.

Vállalati stablecoin vagy árnyékbanki betét?

A szabályozók várhatóan azt is figyelni fogják, hogy a JPYC elsősorban fizetési eszközként működik-e, vagy idővel megtakarítási termékké válik.

Ez lényeges különbség.

Ha a vállalkozások csak rövid időre tartják a tokent, majd kifizetésekre vagy visszaváltásra használják, a stablecoin elsősorban tranzakciós infrastruktúraként működik.

Ha azonban nagy összegeket tartanak hosszabb ideig JPYC-ben, a token részben a bankbetétek alternatívájává válhat. Ez hatással lehet a bankok betétállományára, a vállalati likviditás kezelésére és a pénzügyi rendszerben található források eloszlására.

A kibocsátónak ezért különösen átláthatóan kell kezelnie:

  • a tartalékok összetételét;
  • az állampapírok lejárati szerkezetét;
  • a bankbetétek elhelyezését;
  • a visszaváltási kérelmeket;
  • a működési és kiberbiztonsági kockázatokat;
  • a forgalomban lévő tokenek mennyiségét.

Ha a vállalati felhasználók nem bíznak abban, hogy tokenjeiket gyorsan és névértéken vissza tudják váltani, a rendszer nem válhat széles körű elszámolási infrastruktúrává.

A digitális tárcák új kockázatokat hoznak

A stablecoinfizetés új működési kockázatokat is teremt a fuvarozók számára.

A hagyományos bankszámlához képest egy digitális tárca eltérő biztonsági modellt alkalmazhat. Saját kezelésű tárcánál a felhasználó felel a hozzáférési kulcsok megőrzéséért. Ha elveszíti a kulcsot, vagy azt illetéktelen személy megszerzi, a tokenek elveszhetnek.

Letétkezelő szolgáltatás esetén a felhasználó nem maga kezeli a kulcsokat. Ilyenkor viszont a szolgáltató működési, pénzügyi és kiberbiztonsági kockázatának van kitéve.

Egy 2300 partnert érintő bevezetéshez ezért nem elegendő egy mobilalkalmazást biztosítani. Szükség lesz:

  • részletes oktatásra;
  • ügyfélszolgálatra;
  • biztonságos tárcakezelésre;
  • elveszett hozzáférések helyreállítására;
  • csalásmegelőzésre;
  • hibás címek felismerésére;
  • könyvelési útmutatásra;
  • egyszerű jenre váltási lehetőségre.

A technológia elfogadásának kulcsa valószínűleg nem az lesz, hogy a rendszer mennyire innovatív, hanem az, hogy egy kisebb fuvarozó mennyire egyszerűen és biztonságosan tudja használni.

Ázsiai mintává válhat a japán kísérlet

Amennyiben az AZ-COM Maruwa rendszere komolyabb működési probléma nélkül elindul és növelhető marad, az más japán vállalatokat is ösztönözhet a stablecoinok kipróbálására.

Különösen érdeklődhetnek azok az ágazatok, amelyekben:

  • sok alvállalkozó dolgozik;
  • gyakoriak a kis összegű kifizetések;
  • hosszúak az elszámolási ciklusok;
  • jelentős a számlák egyeztetésének költsége;
  • fontos a hétvégi és munkaidőn kívüli fizetés;
  • több vállalatból álló beszállítói hálózat működik.

Ide tartozhat a gyártás, a kiskereskedelem, az építőipar, az élelmiszer-ellátási lánc, a platformalapú munkavégzés és bizonyos szakmai szolgáltatások piaca.

A projekt más ázsiai országok számára is tanulságos lehet. A térség több gazdasága vizsgálja a helyi pénznemhez kötött stablecoinok, a tokenizált bankbetétek és a központi banki digitális pénzek lehetőségeit.

Japán előnye, hogy nem kizárólag laboratóriumi vagy jegybanki kísérletekre támaszkodik. A JPYC révén egy magánpiaci, szabályozott konstrukciót is tesztelhet a valós gazdaságban.

Fordulópont jöhet a vállalati stablecoinoknál

Az AZ-COM Maruwa terve nem feltétlenül látványos a kriptopiac megszokott mércéjével. Nincs új spekulatív token, rendkívüli árfolyam-emelkedés vagy nagy hozamot ígérő decentralizált pénzügyi termék.

Éppen ezért lehet fontos.

A stablecoinok hosszú távú jelentőségét nem az fogja eldönteni, hogy mennyire népszerűek a kriptotőzsdéken, hanem az, hogy képesek-e megbízhatóan elvégezni a gazdaság hétköznapi, kevésbé látványos feladatait.

Ilyen feladat:

  • a fuvarozó kifizetése;
  • a beszállítói számla rendezése;
  • a napi pénzforgalom egyeztetése;
  • a kereskedelmi követelés finanszírozása;
  • a hétvégi átutalás;
  • a több ezer partner közötti elszámolás.

A JPYC bevezetése ellenőrzött, de valós környezetben mutathatja meg, hogy a szabályozott stablecoin képes-e kezelni ezeket a folyamatokat.

Siker esetén a projekt bizonyíthatja, hogy a blokklánc nemcsak kriptokereskedésre, hanem nagyvállalati fizetési infrastruktúraként is használható. Kudarc esetén ugyanakkor a japán szabályozók és vállalatok óvatosabbá válhatnak, és inkább a bankok által kibocsátott tokenizált betétekre vagy egy későbbi digitális jenre várhatnak.

A 2300 logisztikai partner JPYC-ben történő kifizetése ezért jóval több lehet egyszerű pilotprogramnál. Valós tesztje annak, hogy egy jenalapú stablecoin képes-e bekerülni a vállalati pénzügyek mindennapi infrastruktúrájába.

Related Posts

Leave A Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük