Új szintre léphet a stabilcoinok (angolul: stablecoin) vállalati felhasználása Japánban: az AZ-COM Maruwa mintegy 2300 logisztikai partnerének kifizetéseit terelné át a jenhez kötött JPYC digitális tokenre. A kezdeményezés megmutathatja, hogy a blokkláncalapú pénz képes-e a kriptokereskedésen túl a hétköznapi vállalati elszámolásokban is helytállni.
A japán AZ-COM Maruwa Holdings nagyszabású stablecoinfizetési rendszer bevezetését tervezi. A sajtóbeszámolók szerint az Amazon kézbesítési hálózatában is részt vevő logisztikai csoport körülbelül 2300 partnerfuvarozó, alvállalkozó és egyéni teherautó-sofőr kifizetéseinél alkalmazná a japán jenhez kötött JPYC stablecoint.
A vállalat emellett több mint egymilliárd jenes befektetést és üzleti együttműködést is mérlegel a JPYC kibocsátójával. A tervek megvalósulása esetén ez lehet a szabályozott jenalapú stablecoin egyik első igazán jelentős, nagyvállalati alkalmazása Japánban.
A kezdeményezés jóval többről szól, mint egy új fizetési mód kipróbálásáról. Az AZ-COM Maruwa lényegében azt tesztelheti, hogy egy blokkláncon működő, hagyományos pénzhez kötött digitális token alkalmas-e nagyszámú vállalati partner rendszeres és üzletileg kritikus kifizetésére.
JPYC-fizetés jöhet 2300 logisztikai partnernél
Az AZ-COM Maruwa kiterjedt logisztikai hálózatot működtet Japánban, amelyben számos kisebb fuvarozó, alvállalkozó és egyéni vállalkozó vesz részt. Egy ilyen rendszerben a partneri díjak kezelése komoly adminisztratív feladat.
A hagyományos modellben a vállalat összesíti a teljesített fuvarokat, ellenőrzi a számlákat, elkészíti a banki átutalási csomagokat, majd meghatározott időpontokban elindítja a kifizetéseket. A folyamat több szereplőn, banki rendszeren és belső könyvelési ellenőrzésen haladhat keresztül.
A JPYC használata ezt a folyamatot részben automatizálhatóvá teheti.
A tervek szerint a partnerek a japán jennel azonos értéket képviselő digitális tokenben kaphatnák meg járandóságukat. Egy JPYC célzott értéke egy japán jen, vagyis a rendszer nem egy szabadon ingadozó kriptoeszközzel, hanem egy stabil elszámolási egységgel próbálja korszerűsíteni a vállalati fizetéseket.
Ez fontos különbség. Egy fuvarozó számára ugyanis elfogadhatatlan lenne, ha a teljesített munka ellenértékének vásárlóereje egyik napról a másikra tíz-húsz százalékkal változna. A JPYC célja éppen az, hogy a blokkláncos infrastruktúra előnyeit a jen megszokott elszámolási értékével egyesítse.
A lépés ugyanakkor jelenleg elsősorban bevezetési tervként értelmezhető. A sajtóban megjelent információk alapján a vállalat még nem közölte a teljes technikai menetrendet, és az sem ismert, hogy a 2300 partner közül mindenki egyszerre vagy fokozatosan csatlakozna-e a rendszerhez.
Mi az a JPYC stablecoin?
A JPYC egy japán jenhez kötött stabilcoin, vagyis olyan blokkláncon nyilvántartott digitális token, amelynek célja az 1:1 arányú jenérték fenntartása.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
- 1 JPYC célzott értéke 1 japán jen;
- a token digitális tárcák között továbbítható;
- a tranzakciók blokkláncon rögzíthetők;
- a token megfelelő feltételek mellett hagyományos jenre váltható vissza;
- értékét bankbetétek és japán állampapírok formájában tartott tartalékok támasztják alá.
A JPYC tehát nem ugyanúgy működik, mint a Bitcoin vagy az Ethereum. A Bitcoin árfolyamát elsősorban a kereslet és a kínálat határozza meg, ezért értéke jelentősen változhat. A JPYC esetében ezzel szemben a kibocsátó arra törekszik, hogy a token folyamatosan egy jen körüli értéken maradjon.
A stablecoin kifejezés ugyanakkor nem jelent feltétlen kockázatmentességet. A stabilitás a tartalékok minőségétől, a kibocsátó pénzügyi és működési megbízhatóságától, a visszaváltás feltételeitől, valamint a használt technológia biztonságától is függ.
A JPYC szabályozott pénzügyi konstrukcióként működik, nem pusztán egy fejlesztőcsapat által létrehozott kriptotokenként. Japán 2023 júniusában életbe lépett módosított pénzforgalmi szabályozása külön jogi kategóriát hozott létre a fiatpénzhez kötött, visszaváltható stablecoinok számára. A keretrendszer szabályozza a kibocsátók, a közvetítők, a letétkezelők és az elektronikus fizetési eszközökkel foglalkozó szolgáltatók működését.
Japán stablecoin-szabályozása megnyitotta az utat
Az AZ-COM Maruwa terve azért is figyelemre méltó, mert nem szabályozási vákuumban született.
Japán már 2023-ban olyan jogi keretet vezetett be, amely meghatározza, milyen feltételekkel lehet hagyományos pénzhez kötött stablecoinokat kibocsátani és forgalmazni. A szabályozás többek között bankok, pénzátutalási szolgáltatók és vagyonkezelő társaságok számára teszi lehetővé az engedélyezett konstrukciók működtetését.
A szabályok célja, hogy egy fiatfedezetű stablecoin tulajdonosa kiszámítható feltételek mellett, névértéken válthassa vissza tokenjeit. Emellett fontos szerepet kap az ügyfélvagyon elkülönítése, a pénzmosás elleni ellenőrzés, az ügyfél-azonosítás és a tranzakciós információk továbbítására vonatkozó úgynevezett travel rule is.
A travel rule előírja, hogy a szabályozott szolgáltatók bizonyos tranzakciók esetén továbbítsák egymásnak a küldőre és a kedvezményezettre vonatkozó szükséges információkat. A blokkláncos átutalás tehát nem feltétlenül jelent anonim pénzmozgást, különösen akkor, ha azt engedélyezett vállalati szolgáltatásokon keresztül végzik.
A japán modell egyik erőssége a jogi kiszámíthatóság. Egy nagyvállalat számára önmagában nem elegendő, hogy egy blokkláncos megoldás technikailag működjön. Tudnia kell azt is, hogy:
- ki felel a tokenek kibocsátásáért;
- hogyan történik a visszaváltás;
- hol tartják a fedezeti eszközöket;
- miként kezelik az ügyféladatokat;
- hogyan illeszthető a rendszer a számviteli és adózási folyamatokba;
- milyen jogorvoslat áll rendelkezésre működési hiba esetén.
Japán szigorú szabályozása költséges megfelelést követelhet a kibocsátóktól, ugyanakkor éppen ez teheti elfogadhatóvá a technológiát a kockázatkerülő vállalati pénzügyi vezetők számára.
Miért lehet előnyös a logisztikai cégeknek?
A logisztikában különösen fontos a gyors és kiszámítható pénzforgalom. Sok kisebb fuvarozó és egyéni vállalkozó jelentős működési költségeket előlegez meg.
Ilyen kiadás lehet:
- az üzemanyag;
- a járműbérlet;
- a biztosítás;
- az útdíj;
- a karbantartás;
- a raktározás;
- az alkalmazottak bére;
- az időszakosan felmerülő javítás.
Amennyiben a megrendelő csak hosszabb fizetési határidővel egyenlíti ki a számlákat, a kisebb fuvarozóknak saját forgótőkéből vagy rövid lejáratú hitelből kell finanszírozniuk működésüket.
A stablecoin-alapú rendszer elméletileg lehetővé teheti, hogy az AZ-COM Maruwa gyakrabban, akár a jelenlegi banki ciklusoktól kevésbé függően teljesítsen kifizetéseket. Ha a partner gyorsan juthat hozzá a pénzéhez, csökkenhet a finanszírozási nyomás és javulhat a pénzforgalom tervezhetősége.
Egy egyszerű példával: ha egy kisebb fuvarozó korábban havonta egyszer kapta meg a teljesített munkák ellenértékét, egy automatizált rendszer lehetővé tehetné a heti vagy akár ennél gyakoribb elszámolást. Ettől a vállalkozás bevétele nem nő, de kevesebb ideig kell saját forrásból finanszíroznia az üzemanyagot és más napi kiadásokat.
A blokkláncos kifizetések emellett hétvégén vagy munkaszüneti napokon is végrehajthatók lehetnek. A rendszer működése nem feltétlenül igazodik a hagyományos banki feldolgozási időhöz.
Gyorsabb elszámolás és kevesebb adminisztráció
A vállalati stablecoinfizetés egyik legfontosabb előnye nem feltétlenül maga a token, hanem az automatizálhatóság.
Egy megfelelően kiépített rendszerben a teljesített fuvar, a jóváhagyott számla és a fizetési utasítás digitálisan összekapcsolható. A kifizetés elindítása programozott szabályokhoz köthető, a tranzakció azonosítója pedig automatikusan bekerülhet a könyvelési rendszerbe.
Ez csökkentheti az úgynevezett egyeztetési munkát. A pénzügyi osztálynak hagyományos esetben össze kell párosítania a banki kivonatokat, a számlákat, a partnerazonosítókat és a belső megrendelési adatokat. A blokkláncon rögzített tranzakciók egységes azonosítókat és időbélyegeket biztosíthatnak, amelyek megkönnyíthetik az ellenőrzést.
A technológia azonban nem szünteti meg automatikusan az adminisztrációt.
A vállalatnak továbbra is ellenőriznie kell:
- valóban teljesült-e a fuvar;
- helyes összegről állították-e ki a számlát;
- jogosult-e a címzett a kifizetésre;
- megfelelő digitális tárcacímet adott-e meg;
- hogyan kell elszámolni a tranzakciót;
- miként történik a hibás utalások kezelése.
A blokkláncos tranzakciók sok esetben nem visszafordíthatók olyan egyszerűen, mint egy banki átutalás. Ha a vállalat rossz címre küldi a tokeneket, azok visszaszerzése nehéz vagy akár lehetetlen is lehet.
A költségcsökkentés nem automatikus
A JPYC bevezetése csökkentheti a banki átutalásokhoz kapcsolódó díjakat, különösen akkor, ha a vállalat nagyszámú, kisebb értékű kifizetést végez.
A tényleges megtakarítás azonban több tényezőtől függ:
- mennyibe kerül a token kibocsátása és visszaváltása;
- milyen blokkláncot használnak;
- mekkora hálózati tranzakciós díj merül fel;
- szükség van-e külső letétkezelőre;
- milyen informatikai integrációt kell kiépíteni;
- mennyibe kerül a megfelelési és ügyfél-azonosítási rendszer;
- milyen arányban váltják vissza azonnal a partnerek a JPYC-t jenre.
Ha a fuvarozók többsége a beérkezés után rögtön hagyományos jenre váltja a tokeneket, a vállalat valójában egy új közvetítői réteget építhet a meglévő banki rendszer köré. Ebben az esetben a végső előny attól függ, hogy a stablecoinrendszer gyorsabb és olcsóbb-e, mint az általa kiváltani kívánt banki folyamat.
Más a helyzet akkor, ha a partnerek a JPYC-t közvetlenül tovább tudják használni. Ha például üzemanyagot, útdíjat, alkatrészt vagy más szolgáltatást is stablecoinban fizethetnek, kevesebbszer szükséges visszaváltaniuk a digitális tokent hagyományos pénzre.
Ehhez azonban szélesebb elfogadói hálózat szükséges. Ennek kiépülése még Japánban is korai szakaszban jár.
Nem munkabér, hanem vállalati partnerkifizetés
A kezdeményezés bemutatásánál fontos különbséget tenni a munkabér és az alvállalkozói díj között.
A beszámolók alapján az AZ-COM Maruwa elsősorban partnerfuvarozók, alvállalkozók és egyéni teherautó-sofőrök részére fizetett megbízási vagy vállalkozói díjakat vinné át a JPYC rendszerére. Ez nem feltétlenül azonos a társaság saját alkalmazottainak stablecoinban történő bérfizetésével.
A munkabérre külön munkajogi, adózási és munkavállaló-védelmi szabályok vonatkozhatnak. Egy vállalkozások közötti, úgynevezett B2B-kifizetésnél a felek jellemzően rugalmasabban állapodhatnak meg az elszámolás módjáról.
Ez teszi a logisztikai partnerhálózatot alkalmas tesztkörnyezetté. A vállalat nagy számú kedvezményezettet érhet el, miközben a tranzakciók jogi szerkezete egyszerűbb lehet, mint több ezer alkalmazott munkabérének új fizetési rendszerbe történő áthelyezése.
Miért kell stablecoin, ha készülhet digitális jen?
A stablecoinokkal kapcsolatos egyik leggyakoribb kérdés, hogy miért van szükség magánkibocsátású digitális jenre, ha a Bank of Japan központi banki digitális pénzzel, vagyis CBDC-vel is kísérletezik.
A két eszköz nem ugyanaz.
A JPYC egy magánszereplő által működtetett, jenhez kötött digitális token. A mögötte álló követelés a kibocsátóhoz és annak tartalékrendszeréhez kapcsolódik.
Egy esetleges digitális jen ezzel szemben központi banki pénz lenne. Ugyanabba az alapvető kockázati kategóriába tartozna, mint a jegybank által kibocsátott készpénz, bár elektronikus formában működne.
A Bank of Japan 2023 óta pilotprogramot folytat a CBDC technikai és intézményi kérdéseinek vizsgálatára. A jegybank ugyanakkor továbbra sem hozott döntést arról, hogy Japán ténylegesen kibocsát-e lakossági digitális jent. A kísérleti program elsősorban azt szolgálja, hogy a rendszer technikailag és intézményileg előkészíthető legyen egy későbbi politikai döntés esetére.
Egy magán stablecoin előnye az időzítés. Nem kell megvárnia egy országos CBDC bevezetését, ha a szükséges engedélyekkel és infrastruktúrával már most rendelkezik.
A vállalatok számára az integrálhatóság is döntő lehet. Egy magánkibocsátású token könnyebben összekapcsolható nyilvános blokkláncokkal, digitális tárcákkal, tokenizált pénzügyi eszközökkel és automatizált vállalati alkalmazásokkal.
A CBDC ezzel szemben valószínűleg szigorúbb intézményi és hozzáférési feltételekkel működne. Ennek előnye a nagyobb biztonság és a központi banki háttér, hátránya pedig az innováció lassabb üteme lehet.
Több mint befektetés: saját fizetési infrastruktúra
Az AZ-COM Maruwa a beszámolók szerint nemcsak felhasználóként kapcsolódna a JPYC-hez. A vállalat több mint egymilliárd jenes befektetést és üzleti együttműködést is mérlegel a stablecoin kibocsátójával.
Ez stratégiai szempontból különösen fontos.
Egy egyszerű ügyfél kész szolgáltatást vásárol egy pénzügyi technológiai cégtől. Egy befektetőként és üzleti partnerként csatlakozó nagyvállalat azonban közvetlenebb befolyást szerezhet a rendszer fejlesztési irányára.
Az AZ-COM Maruwa számára ez lehetőséget teremthet arra, hogy a JPYC infrastruktúráját saját logisztikai folyamataihoz igazítsa. A vállalat olyan funkciók fejlesztésében lehet érdekelt, mint:
- automatikus partnerelszámolás;
- fuvaronkénti vagy teljesítésenkénti kifizetés;
- digitális számlázási integráció;
- programozott jóváhagyási folyamat;
- beszállítói finanszírozás;
- tokenizált követelések;
- valós idejű pénzforgalmi kimutatások.
A vállalat tehát nemcsak egy új fizetési eszközt vezethet be, hanem részben tulajdonosi pozíciót is szerezhet az általa használt pénzügyi infrastruktúrában.
Ez egy szélesebb vállalati trendbe illeszkedik. A nem pénzügyi cégek egyre gyakrabban próbálják saját működésükbe integrálni a fizetési, finanszírozási és elszámolási rendszereket. A cél nem feltétlenül a bankok teljes kiiktatása, hanem a közvetítői költségek és a feldolgozási idő csökkentése.
A stablecoin lehet a tokenizált gazdaság pénzrétege
A stablecoinok jelentősége túlmutat a fizetéseken. Ezek a tokenek tölthetik be a pénz szerepét a tokenizált pénzügyi rendszerekben.
A tokenizáció során egy hagyományos vagy valós gazdasági eszközhöz kapcsolódó jogot blokkláncon megjelenő digitális token formájában rögzítenek.
Tokenizálható lehet például:
- egy állampapír;
- egy vállalati kötvény;
- egy kereskedelmi követelés;
- egy szállítmány tulajdonjoga;
- egy raktárban tárolt áru;
- egy ingatlanhoz kapcsolódó részesedés;
- egy fuvarozási szerződésből származó bevétel.
A tokenizált eszközök kereskedelméhez és elszámolásához digitális pénzre is szükség van. Ha maga az eszköz blokkláncon található, de a fizetés kizárólag hagyományos banki átutalással történhet, a tranzakció két különálló infrastruktúrán halad keresztül.
Egy stablecoin lehetővé teheti, hogy az eszköz átadása és a fizetés ugyanabban a digitális környezetben történjen. Ez az úgynevezett delivery versus payment elv: a tulajdonjog csak akkor kerül át a vevőhöz, amikor a fizetés is megtörténik.
A logisztikában ennek különösen nagy jelentősége lehet. A jövőben egy rendszer automatikusan elindíthatná a JPYC-kifizetést, amikor:
- a szállítmány megérkezik;
- a címzett digitálisan igazolja az átvételt;
- a rendszer ellenőrzi a szerződéses feltételeket;
- a megfelelő összeg automatikusan átkerül a fuvarozóhoz.
Ebben a modellben a stablecoin már nem pusztán digitális pénz, hanem egy automatizált kereskedelmi folyamat elszámolási eszköze.
Likviditás és elfogadottság: a JPYC legnagyobb próbája
A JPYC szabályozási helyzete önmagában nem garantálja a széles körű használatot.
A dollárhoz kötött legnagyobb stablecoinokhoz képest a jenalapú token piaci likviditása és nemzetközi elfogadottsága egyelőre korlátozott. A dollár-stablecoinok több kriptotőzsdén, blokkláncon, fizetési szolgáltatásban és decentralizált pénzügyi alkalmazásban használhatók.
A JPYC számára egy másik versenyelőnyt kell kialakítani: a japán belföldi gazdaságban való gyakorlati használhatóságot.
Az AZ-COM Maruwa projektje éppen ezért lehet meghatározó. A stablecoin nem spekulatív kereskedők, hanem valódi szolgáltatást nyújtó vállalkozások kezébe kerülhet. Ezek a felhasználók nem azért fogadnák el, mert a token árfolyam-emelkedésére számítanak, hanem azért, mert munkájuk vagy szolgáltatásuk ellenértékét kapják meg benne.
A következő kérdés az lesz, mit tesznek a tokennel.
Amennyiben a legtöbb partner azonnal jenre váltja a JPYC-t, a stablecoin elsősorban gyorsabb átutalási csatornaként működik majd.
Ha azonban a partnerek megtartják, továbbküldik vagy közvetlenül elkölthetik, valódi digitális jenalapú gazdasági hálózat kezdhet kialakulni.
Vállalati stablecoin vagy árnyékbanki betét?
A szabályozók várhatóan azt is figyelni fogják, hogy a JPYC elsősorban fizetési eszközként működik-e, vagy idővel megtakarítási termékké válik.
Ez lényeges különbség.
Ha a vállalkozások csak rövid időre tartják a tokent, majd kifizetésekre vagy visszaváltásra használják, a stablecoin elsősorban tranzakciós infrastruktúraként működik.
Ha azonban nagy összegeket tartanak hosszabb ideig JPYC-ben, a token részben a bankbetétek alternatívájává válhat. Ez hatással lehet a bankok betétállományára, a vállalati likviditás kezelésére és a pénzügyi rendszerben található források eloszlására.
A kibocsátónak ezért különösen átláthatóan kell kezelnie:
- a tartalékok összetételét;
- az állampapírok lejárati szerkezetét;
- a bankbetétek elhelyezését;
- a visszaváltási kérelmeket;
- a működési és kiberbiztonsági kockázatokat;
- a forgalomban lévő tokenek mennyiségét.
Ha a vállalati felhasználók nem bíznak abban, hogy tokenjeiket gyorsan és névértéken vissza tudják váltani, a rendszer nem válhat széles körű elszámolási infrastruktúrává.
A digitális tárcák új kockázatokat hoznak
A stablecoinfizetés új működési kockázatokat is teremt a fuvarozók számára.
A hagyományos bankszámlához képest egy digitális tárca eltérő biztonsági modellt alkalmazhat. Saját kezelésű tárcánál a felhasználó felel a hozzáférési kulcsok megőrzéséért. Ha elveszíti a kulcsot, vagy azt illetéktelen személy megszerzi, a tokenek elveszhetnek.
Letétkezelő szolgáltatás esetén a felhasználó nem maga kezeli a kulcsokat. Ilyenkor viszont a szolgáltató működési, pénzügyi és kiberbiztonsági kockázatának van kitéve.
Egy 2300 partnert érintő bevezetéshez ezért nem elegendő egy mobilalkalmazást biztosítani. Szükség lesz:
- részletes oktatásra;
- ügyfélszolgálatra;
- biztonságos tárcakezelésre;
- elveszett hozzáférések helyreállítására;
- csalásmegelőzésre;
- hibás címek felismerésére;
- könyvelési útmutatásra;
- egyszerű jenre váltási lehetőségre.
A technológia elfogadásának kulcsa valószínűleg nem az lesz, hogy a rendszer mennyire innovatív, hanem az, hogy egy kisebb fuvarozó mennyire egyszerűen és biztonságosan tudja használni.
Ázsiai mintává válhat a japán kísérlet
Amennyiben az AZ-COM Maruwa rendszere komolyabb működési probléma nélkül elindul és növelhető marad, az más japán vállalatokat is ösztönözhet a stablecoinok kipróbálására.
Különösen érdeklődhetnek azok az ágazatok, amelyekben:
- sok alvállalkozó dolgozik;
- gyakoriak a kis összegű kifizetések;
- hosszúak az elszámolási ciklusok;
- jelentős a számlák egyeztetésének költsége;
- fontos a hétvégi és munkaidőn kívüli fizetés;
- több vállalatból álló beszállítói hálózat működik.
Ide tartozhat a gyártás, a kiskereskedelem, az építőipar, az élelmiszer-ellátási lánc, a platformalapú munkavégzés és bizonyos szakmai szolgáltatások piaca.
A projekt más ázsiai országok számára is tanulságos lehet. A térség több gazdasága vizsgálja a helyi pénznemhez kötött stablecoinok, a tokenizált bankbetétek és a központi banki digitális pénzek lehetőségeit.
Japán előnye, hogy nem kizárólag laboratóriumi vagy jegybanki kísérletekre támaszkodik. A JPYC révén egy magánpiaci, szabályozott konstrukciót is tesztelhet a valós gazdaságban.
Fordulópont jöhet a vállalati stablecoinoknál
Az AZ-COM Maruwa terve nem feltétlenül látványos a kriptopiac megszokott mércéjével. Nincs új spekulatív token, rendkívüli árfolyam-emelkedés vagy nagy hozamot ígérő decentralizált pénzügyi termék.
Éppen ezért lehet fontos.
A stablecoinok hosszú távú jelentőségét nem az fogja eldönteni, hogy mennyire népszerűek a kriptotőzsdéken, hanem az, hogy képesek-e megbízhatóan elvégezni a gazdaság hétköznapi, kevésbé látványos feladatait.
Ilyen feladat:
- a fuvarozó kifizetése;
- a beszállítói számla rendezése;
- a napi pénzforgalom egyeztetése;
- a kereskedelmi követelés finanszírozása;
- a hétvégi átutalás;
- a több ezer partner közötti elszámolás.
A JPYC bevezetése ellenőrzött, de valós környezetben mutathatja meg, hogy a szabályozott stablecoin képes-e kezelni ezeket a folyamatokat.
Siker esetén a projekt bizonyíthatja, hogy a blokklánc nemcsak kriptokereskedésre, hanem nagyvállalati fizetési infrastruktúraként is használható. Kudarc esetén ugyanakkor a japán szabályozók és vállalatok óvatosabbá válhatnak, és inkább a bankok által kibocsátott tokenizált betétekre vagy egy későbbi digitális jenre várhatnak.
A 2300 logisztikai partner JPYC-ben történő kifizetése ezért jóval több lehet egyszerű pilotprogramnál. Valós tesztje annak, hogy egy jenalapú stablecoin képes-e bekerülni a vállalati pénzügyek mindennapi infrastruktúrájába.
