Volt, aki az egyenlegét sem tudta megnézni, más hiába próbált pénzt küldeni egy Chase-nél vezetett számlára. A november 16-i amerikai banki fennakadás után Hunter Horsley, a Bitwise vezérigazgatója azt javasolta, hogy az amerikaiak fontolják meg megtakarításaik egy részének kriptovalutában vagy stabilcoinban tartását. Az ötlet gyakorlati értéke azon múlik, kinek akarunk fizetni, és milyen formában van szüksége a pénzre.
Egy Chase-hibát több bank ügyfelei is megéreztek
November 16-án több ezer hibajelzés érkezett az online szolgáltatások elérhetőségét figyelő Downdetector oldalára. A JPMorgan Chase mellett a Bank of America és a Wells Fargo neve is felbukkant a bejelentésekben. Egyes ügyfelek a netbanki belépéssel vagy az egyenlegük lekérdezésével küszködtek, mások az átutalásnál ütköztek akadályba.
A bejelentések alapján eleinte úgy tűnt, hogy több amerikai nagybank rendszere egyszerre hibásodott meg. Később kiderült, hogy a technikai probléma a Chase-nél keletkezett, és olyan tranzakciókat is érintett, amelyekben a másik fél egy másik bank ügyfele volt. A Chase estére közölte, hogy elhárította a hibát, és ismét rendben dolgozza fel a tranzakciókat.
Miért akadt el a pénz a Zelle-en?
A látszólagos ellentmondást jól szemlélteti az Egyesült Államokban széles körben használt Zelle fizetési hálózat esete. Ha valaki a saját bankján keresztül próbált pénzt küldeni egy Chase-ügyfélnek, a tranzakció mindkét pénzintézetet érintette. A feladó így akkor is hibát tapasztalhatott, ha gond nélkül be tudott lépni a saját banki alkalmazásába.
A Zelle hálózata az incidens alatt is működött, a Chase-t érintő egyes fizetések mégis fennakadtak. A pénzt küldő ügyfél ebből annyit láthatott, hogy a megszokott szolgáltatáson keresztül nem jutott el az összeg a címzetthez. Ez magyarázza, hogyan jelenhetett meg ugyanaz a hiba egyszerre több bank és egy fizetési szolgáltató ügyfeleinek beszámolóiban.
Mit tud a dollárhoz kötött stabilcoin?
Hunter Horsley, a digitális eszközökre szakosodott Bitwise vezérigazgatója szerint egy ilyen fennakadás idején előnyt jelenthet, ha valaki a bankszámláján kívül is hozzáfér az eszközei egy részéhez. A legismertebb példák közé tartozó USDT és USDC egyaránt az amerikai dollár értékét igyekszik követni. A cél az, hogy egy token piaci ára egy dollár közelében maradjon, bár az árfolyam ettől eltérhet.
Ez a tulajdonság akkor kap jelentőséget, ha valaki előre meghatározott dollárösszeget szeretne küldeni. A bitcoin árfolyama akár a küldés és a felhasználás között is érdemben elmozdulhat. Egy dollárhoz kötött stabilcoinnál kisebb lehet ez az ingadozás, a tokeneket pedig a megfelelő blokkláncon a hét bármely napján, banki nyitvatartástól függetlenül tovább lehet adni.
Hol ér véget a kriptotárca előnye?
Tegyük fel, hogy valaki sürgősen száz dollárt szeretne küldeni egy családtagjának, miközben akadozik a banki átutalás. Ha a küldő tárcájában már van USDC, a címzett pedig ugyanazon a blokkláncon tudja fogadni, a tokenek átadásához nem kell megvárni a banki hiba elhárítását. Ha viszont a küldő minden pénze az éppen elérhetetlen számlán van, egy frissen megnyitott kriptotárca önmagában még nem ad hozzáférést az összeghez.
A címzett oldalán az számít, mire kell a pénz. Ha stabilcoinban is tud fizetni, a beérkezett tokeneket közvetlenül felhasználhatja. Ha viszont a lakbérét banki átutalással kell rendeznie, előbb dollárra kell váltania a tokeneket, majd el kell juttatnia a pénzt a bankszámlájára. A stabilcoin tehát akkor kínál valóban használható tartalékot, ha a fizetés a címzett számára is teljesíthető a banki rendszeren kívül.








