A stabilcoinok mögött dollármilliárdok állnak, ezt a pénzt azonban ma még jellemzően bankokban vagy rövid lejáratú állampapírokban tartják. Az Invesco most azt tervezi, hogy a hagyományos pénzpiaci hozamot közvetlenül a blokkláncra viszi, és ezzel új korszakot nyit a digitális dollárok tartalékkezelésében.
Mi történik a stabilcoinok mögötti pénzzel?
A stabilcoinok olyan digitális eszközök, amelyek árfolyama rendszerint az amerikai dollárhoz kötődik. Egy token elméletileg egy dollárt ér, ezt az értéket pedig a kibocsátó által kezelt tartalék biztosítja.
Ez a tartalék többnyire készpénzből, amerikai állampapírokból és rövid lejáratú pénzpiaci eszközökből áll. A modell egyszerű: a felhasználó stabilcoint tart, a mögöttes dollárvagyon pedig kamatot termel a kibocsátónak.
A stabilcoin-vállalatoknak azonban kényes egyensúlyt kell fenntartaniuk. A tartaléknak egyszerre kell biztonságosnak, gyorsan hozzáférhetőnek és jövedelmezőnek lennie. Ha túl sok pénzt tartanak egyszerű bankbetétben, lemaradhatnak a magasabb pénzpiaci hozamokról. Ha viszont kevésbé likvid eszközökbe fektetnek, nehezebben tudják teljesíteni a felhasználók visszaváltási igényeit.
Erre a problémára kínálhat megoldást az Invesco új terve.
Tokenizált pénzpiaci alap érkezhet
Az Invesco egy olyan alap létrehozását kezdeményezte, amelyet elsősorban stabilcoin-kibocsátók használhatnának tartalékeszközként. A tervezett konstrukció neve Invesco Stablecoin Reserves Onchain Fund.
Az alap rövid lejáratú, jó minőségű pénzügyi eszközökbe fektetne. Ilyenek lehetnek például az amerikai állampapírokkal fedezett egynapos finanszírozási ügyletek, más néven repoügyletek, valamint készpénzhez hasonló befektetések.
A különlegesség nem elsősorban a portfólió összetételében rejlik. Hasonló eszközöket a nagy stabilcoin-kibocsátók már most is használnak. Az újdonság az, hogy az alap befektetési jegyei tokenként is megjelenhetnének egy vagy több nyilvános blokkláncon.
Ez azt jelenti, hogy a befektető nem pusztán egy digitális dollárt tartana, hanem egy valódi, szabályozott befektetési alap tulajdonrészét.
Hozamot termelne, miközben egy dollár maradna az értéke
Az alap célja az lenne, hogy befektetési jegyenként egy dollár körüli nettó eszközértéket tartson fenn.
A mögöttes eszközök rövid futamideje és viszonylag alacsony árfolyam-ingadozása segítheti az érték stabilitását. A hozamot közben az állampapír-fedezetű repoügyletek és más pénzpiaci befektetések termelnék.
Laikusan megfogalmazva: az alap úgy próbálna működni, mint egy kamatozó digitális készpénztartalék.
Ez azonban nem lenne azonos egy bankbetéttel. Az alapjegyek mögött befektetések állnának, ezért az egydolláros érték célkitűzés, nem pedig feltétlen garancia. Szélsőséges piaci helyzetben még a rövid lejáratú pénzpiaci termékek is kerülhetnek nyomás alá.
Miben lenne más, mint egy stabilcoin?
Egy hagyományos stabilcoin tartásakor a felhasználó általában a kibocsátó vállalat visszaváltási ígéretére támaszkodik. A vállalat kezeli a tartalékot, a token tulajdonosa pedig abban bízik, hogy szükség esetén egy dollárra válthatja vissza eszközét.
A tokenizált alapnál más lenne a jogi helyzet. A tulajdonos egy szabályozott befektetési alapból részesedne, így az alap működésére, jelentéseire és eszközkezelésére hagyományos pénzügyi előírások vonatkoznának.
A másik különbség a hozam. A stabilcoinok mögötti állampapírok kamatát többnyire a kibocsátó kapja meg. Egy tokenizált pénzpiaci alap tulajdonosa viszont közvetlenebb módon részesedhetne a mögöttes portfólió teljesítményéből.
Cserébe a token jóval kevésbé lenne szabadon használható.
Csak ellenőrzött pénztárcák fogadhatnák
Az Invesco tervezett alapjegyei nem működnének úgy, mint egy szabadon küldhető kriptovaluta.
A tokeneket csak előzetesen jóváhagyott digitális pénztárcák tarthatnák. A rendszer egy engedélyezési listán ellenőrizné, hogy a küldő és a fogadó fél teljesítette-e az ügyfél-azonosítási és megfelelési követelményeket.
Ha egy cím nem szerepelne ezen a listán, az átutalás sikertelen lenne. Az okosszerződés akár fel is függeszthetné a tokenek mozgatását, például egy feltört vagy elveszett pénztárca esetén.
A kriptopiac szabadságához szokott felhasználók számára ez korlátozásnak tűnhet. Egy intézményi befektető szemszögéből azonban éppen ez lehet a termék egyik legnagyobb előnye.
A bankoknak, alapkezelőknek és stabilcoin-kibocsátóknak pontosan tudniuk kell, ki birtokolja az eszközöket. Az ellenőrzött rendszer egyszerűbbé teheti a könyvvizsgálatot, a pénzmosás elleni ellenőrzést és a szabályozói jelentéseket.
Miért fontos az Invesco belépése?
Az Invesco nem egy kis kriptovállalkozás, hanem a világ egyik jelentős vagyonkezelője, több ezermilliárd dolláros kezelt vagyonnal.
Belépése azt jelzi, hogy a tokenizáció már nem csupán technológiai kísérlet. A hagyományos pénzügyi szektor egyre inkább valódi üzleti lehetőséget lát a blokkláncon kezelhető befektetési termékekben.
A stabilcoin-kibocsátók ma már óriási tartalékokat kezelnek. Ezek az összegek önálló piacot teremtenek azoknak az alapkezelőknek, amelyek biztonságos, likvid és hozamtermelő megoldást tudnak kínálni.
Az Invesco terve azért is figyelemre méltó, mert összekötné a Wall Street klasszikus pénzpiaci infrastruktúráját a blokklánc folyamatos, gyors elszámolásával.
Hol használhatnák a gyakorlatban?
Egy stabilcoin-kibocsátó tartalékainak egy részét helyezhetné el az alapban, miközben elegendő azonnal hozzáférhető készpénzt tartana a napi visszaváltásokhoz.
Egy kriptotőzsde vagy nagy kereskedő a szabad dollárállományát tarthatná tokenizált alapjegyekben, majd csak akkor utalná át a pénzt egy kereskedési helyszínre, amikor valóban szüksége van rá.
Nagyvállalatok számára is érdekes lehet a konstrukció. Egy stabilcoinban bevételt szerző cég az átmenetileg fel nem használt összegeket hozamtermelő alapjegyekre válthatná, majd a számlák esedékességekor visszaválthatná azokat.
A modell fő előnye, hogy a pénz nem maradna tétlenül, mégis viszonylag gyorsan mozgatható lenne.
A kockázatok nem tűnnek el
A tokenizáció nem teszi kockázatmentessé a befektetést.
Problémát okozhat például, ha egy tranzakció azért nem teljesül, mert a fogadó pénztárca nincs megfelelően engedélyezve. Kockázatot jelenthet egy blokklánc leállása, egy okosszerződés hibája vagy a nyilvántartások közötti eltérés is.
Piaci stressz idején a pénzpiaci alapok visszaváltási díjakat vagy korlátozásokat vezethetnek be. Ez különösen fontos egy olyan stabilcoin-kibocsátó számára, amelynek bármikor nagy összegű visszaváltási igényeket kellhet teljesítenie.
A vállalatoknak ezért valószínűleg nem lesz célszerű teljes tartalékukat ilyen termékben tartani. Azonnal hozzáférhető banki pénzre és vészhelyzeti likviditásra továbbra is szükség lehet.
Új hozampiac épülhet a stabilcoinok köré
Az Invesco tervezett alapja jól mutatja, hogyan közeledik egymáshoz a hagyományos pénzügyi világ és a kriptopiac.
A stabilcoinok mögötti tartalékok eddig is hozamot termeltek, de jellemzően a blokkláncon kívül. A tokenizált alapokkal maga a hozamtermelő eszköz is digitálisan mozgathatóvá válhat.
Ez nem feltétlenül váltja ki a bankokat, a vagyonkezelőket vagy a letétkezelőket. Inkább új technológiai réteget épít a meglévő pénzügyi rendszer fölé.
Ha az Invesco konstrukciója sikeres lesz, más nagy alapkezelők is hasonló termékekkel jelenhetnek meg. A következő évek stabilcoin-versenye így már nemcsak a tokenek forgalmáról szólhat, hanem arról is, ki tudja biztonságosabban és hatékonyabban kezelni a mögöttük álló dollármilliárdokat.
