Úgy tűnhet, mintha egyetlen nap alatt 121 milliárd dollárt fizettek volna ki USDC-vel. A látványos adat azonban egészen mást is rejthet: egy elemző szerint az összeg nagyjából 90 százaléka egyetlen decentralizált tőzsde likviditási műveleteihez kapcsolódott. A történet jól megmutatja, miért kell óvatosan olvasni a stabilcoinok forgalmáról szóló, sok nullával végződő számokat.
121 milliárdból 109 milliárd: innen jön a meglepő arány
A RyeBlocks néven ismert blokkláncelemző a szeptember 23-i adatokat vizsgálva arra jutott, hogy a kimutatott 121 milliárd dollárnyi USDC-transzferből mintegy 109 milliárd dollár az Aerodrome platformján zajló likviditási farminghoz köthető. Az arány valóban megközelíti a 90 százalékot. A fennmaradó, hozzávetőleg 12 milliárd dollárt viszont nem lehet egyszerűen „valódi fizetésnek” nevezni: abban is lehetett kereskedés, saját tárcák közötti átvezetés és más pénzügyi művelet.
RyeBlocks ennél messzebbre is tekintett. Becslése szerint az Aerodrome indulása óta általa vizsgált USDC-transzferek körülbelül háromnegyede az úgynevezett one-tick farminggal függhet össze. A hosszabb időszak pontos adatköre és szűrési szabályai nem láthatók teljesen az elemző rövid közléséből, így a 75 százalékot nem szabad a világ összes USDC-átutalására kiterjeszteni.
A lényeg az, hogy a blokklánc a token útját rögzíti, nem a mozgatás üzleti indokát. A hálózaton ugyanúgy megjelenik az az USDC, amellyel valaki egy szolgáltatásért fizetett, mint az, amelyet egy automatikus kereskedési stratégia helyezett át két szerződés között. Ha csak az összesített dollárértéket nézzük, ez a kétféle tevékenység könnyen egyetlen hatalmas „forgalommá” olvad.
Mit csinálnak az USDC-tokenek az Aerodrome-on?
Az Aerodrome a Coinbase által fejlesztett Base hálózat egyik decentralizált tőzsdéje. A kereskedők itt tokeneket váltanak, a likviditásszolgáltatók pedig a váltásokhoz szükséges eszközöket helyeznek el közös készletekben, azaz poolokban. Az arra jogosult poolok résztvevői AERO-tokenben jutalmat kaphatnak; a jutalmak poolok közötti elosztását heti szavazás befolyásolja.
A tőzsde Slipstream nevű rendszerében a likviditásszolgáltató nem feltétlenül az összes lehetséges árfolyamon kínálja fel a pénzét. Kijelölhet egy szűk tartományt, ahol a tőkéjét használni szeretné, a one-tick stratégia pedig ezt egészen keskenyre szabja. Amikor az ilyen pozíciókat kezelik vagy átrendezik, az USDC újra és újra megmozdulhat a blokkláncon.
Képzeljünk el egymillió dollárnyi USDC-t, amelyet egy automatizált stratégia többször áthelyez. A rendszer minden egyes mozgást rögzíthet, így a transzferek összege többszöröse lehet az eredetileg rendelkezésre álló egymilliónak. Ettől még nem jelent meg ugyanennyi új vásárló, és nem keletkezett ugyanennyi új fizetés sem. A nagyobb transzfervolumen tehát nem feltétlenül jelent nagyobb fizetési piacot.
Az ismétlődő műveletekből önmagukban szabálytalanságra sem lehet következtetni. A likviditás biztosítása és a pozíciók automatizált kezelése a decentralizált kereskedés része. A gond a számok félreértelmezésénél kezdődik: amikor a technikai tokenmozgást úgy mutatják be, mintha teljes egészében emberek és vállalkozások közötti pénzköltés lenne.
A Visa is másként számolja a stabilcoinforgalmat
A Visa blokkláncadatokat bemutató felülete éppen ezért többféle volument különít el. Az egyik a nyers adat: mennyi stabilcoin mozdult meg a láncon. A másik a korrigált érték, amelyből szűrőkkel igyekeznek eltávolítani például egyes robotokhoz, nagy gyakoriságú kereskedéshez vagy ismétlődő belső átvezetésekhez kapcsolódó mozgásokat.
Még a korrigált szám sem azonos a bolti és vállalati fizetések összegével. Abban maradhatnak olyan, gazdaságilag értelmezhető ügyletek, amelyek befektetéshez, tőzsdei kereskedéshez vagy decentralizált pénzügyi alkalmazásokhoz kötődnek. Egy likviditási poolba küldött USDC valódi blokklánc-transzfer, csak éppen nem olyan fizetés, mint egy számla rendezése.
A Dune adatszolgáltató hasonló okból próbálja tevékenységekhez rendelni a transzfereket. Más kategóriába tartozhat egy tokenváltás, egy hitelprotokollba helyezett letét vagy egy másik blokkláncra átküldött összeg. Két stabilcoin-statisztika között ezért csak akkor érdemes párhuzamot vonni, ha ugyanazt a tevékenységet, időszakot és hálózatot mérik.
A Circle 14,8 billió dollárja sem kizárólag fizetés
Az USDC kibocsátója, a Circle a 2026-os második negyedévre 14,8 billió dollárnyi láncon mért tranzakciós volument jelentett. Ez a vállalat közlése szerint 151 százalékkal több az egy évvel korábbinál, ám a számban a kereskedés és az átutalás is benne van. A negyedéves vállalati mutatót emiatt nem lehet sem a szeptember 23-i, egynapos becsléssel, sem a kizárólag fizetésekre vonatkozó adatokkal azonosítani.
Van olyan terület, ahol már szűkebben meghatározható fizetésekről beszélhetünk. A Circle közlése szerint az x402 protokollon mért, szoftverek által kezdeményezett fizetési volumen 99,3 százaléka USDC-ben teljesült az általa vizsgált körben. Ez érdekes jele a digitális dollár egyik felhasználásának, de nem azt jelenti, hogy a világ minden stabilcoinfizetésének 99,3 százalékát USDC-vel intézik.
A Circle a hagyományosabb vállalati fizetések terén is bővülne. Szeptemberben megállapodott a Tazapay felvásárlásáról; a részvényekkel teljesítendő ellenérték kiinduló értéke 400 millió dollár, amelyet a szerződés feltételei módosíthatnak. A több mint száz piacon működő fizetési szolgáltató évesített forgalma a Circle szerint meghaladja a 25 milliárd dollárt, és tranzakcióinak mintegy 60 százalékában szerepet kapnak stabilcoinok. A felvásárlás a szükséges jóváhagyásokig még csak tervezett ügylet.
A nagy szám mögött mindig ott a kérdés: mit számoltak össze?
Az Aerodrome-ról szóló adat nem cáfolja, hogy az USDC-t fizetésre is használják. Arra figyelmeztet, hogy ugyanaz a dollárérték többször is átmehet különböző szerződéseken, miközben egy statisztika minden transzfert összead. A 121 milliárd dolláros napi szám így a hálózati aktivitásról beszél, és önmagában nem válaszolja meg, mennyi pénzt költöttek el árukra és szolgáltatásokra.
Ha legközelebb rekordméretű USDC-forgalomról szóló hírrel találkozunk, négy részlet segít helyére tenni: melyik blokkláncot vizsgálták, milyen időszakra vonatkozik az adat, kiszűrték-e az ismétlődő műveleteket, és beleszámolták-e a kereskedést. Ezek nélkül a pontosnak tűnő összeg könnyen mást jelenthet, mint amit az olvasó első pillantásra gondol.
