Az Európai Központi Bank 36 bankot és pénzügyi technológiai vállalatot választott ki a digitális euró nagyszabású tesztelésére. A 2027 második felében induló programban olyan ismert szereplők vesznek részt, mint a Deutsche Bank, az UniCredit, a Revolut és a Stripe. A cél egyelőre nem a digitális jegybankpénz nyilvános bevezetése, hanem annak kiderítése, hogy működhet-e biztonságosan és egyszerűen a hétköznapi fizetésekben.
Az Európai Központi Bank (EKB, ECB) új szakaszba léptette a digitális euró fejlesztését. Az eddigi tervezési, szabályozási és technikai előkészítés után a projekt fokozatosan kilép a tanulmányok és specifikációk világából, hogy valós fizetési helyzetekben is próbára tegyék.
Az EKB összesen 36 pénzforgalmi szolgáltatót választott ki a kísérleti programba. A jelentkezők között hagyományos bankok, mobilbankok, fizetésfeldolgozók és más pénzügyi technológiai cégek egyaránt szerepeltek.
A 12 hónapos pilot a tervek szerint 2027 második felében indul. A tesztek az Európai Központi Bank, 19 euróövezeti nemzeti jegybank, kiválasztott kereskedők és az eurórendszer munkatársainak részvételével zajlanak majd.
A digitális euró kilép a tervezőasztalról
Az EKB 2026 márciusában hirdette meg a jelentkezést a pénzforgalmi szolgáltatók számára. Több mint 50 vállalat jelezte részvételi szándékát, közülük választották ki a 36 tesztelő intézményt.
A résztvevői kör összeállításánál nem kizárólag a vállalatok méretét vették figyelembe. Az ECB különböző üzleti modelleket, technológiai megoldásokat és földrajzi piacokat akart bevonni, hogy a digitális euró a lehető legtöbb valós fizetési környezetben bizonyíthasson.
A kiválasztott szolgáltatók között megtalálható többek között:
- a Deutsche Bank;
- az UniCredit;
- a BPCE;
- a Revolut Bank;
- a Stripe;
- az Adyen;
- a SumUp;
- a Nexi Payments;
- a Worldline;
- a Poste Italiane;
- valamint a Bank of Cyprus.
Ez a névsor jól mutatja, hogy a pilot nem kizárólag a hagyományos nagybankokra épül. Az EKB olyan fintechcégeket és fizetésfeldolgozókat is bevont, amelyek már most jelentős szerepet töltenek be az internetes, mobilos vagy üzleti fizetésekben.
Olaszország adja a legtöbb résztvevőt
A kiválasztott szolgáltatók földrajzi megoszlásában Olaszország került az első helyre. Hét olasz vállalat csatlakozik a teszteléshez:
- UniCredit;
- Poste Italiane;
- Nexi Payments;
- Banca Sella;
- Banca Monte dei Paschi di Siena;
- Isybank;
- Numia.
Németországból öt szolgáltatót választottak ki, köztük a Deutsche Bankot, a DZ Bankot, a PAYONE-t és a Landesbank Hessen-Thüringent.
Portugáliából és Görögországból egyaránt három-három pénzügyi intézmény vesz részt a programban. A listán emellett holland, francia, ír, spanyol, osztrák, horvát, ciprusi, litván, szlovén, szlovák, finn és luxemburgi szolgáltatók is szerepelnek.
A vállalatok nem feltétlenül csak abban az országban nyújtanak majd tesztszolgáltatást, ahol a központjuk vagy a jelentkező leányvállalatuk működik. Az EKB lehetőséget adhat arra, hogy egyes résztvevők más euróövezeti piacokon is bekapcsolódjanak a pilotba.
Ennek különösen a határokon átnyúló működés vizsgálatánál lesz jelentősége. Egy egységes digitális eurónak ugyanis ugyanúgy kellene működnie egy olasz kávézóban, egy német internetes áruházban vagy egy spanyol mobilalkalmazásban.
Kétféle feladatot kapnak a szolgáltatók
A pilotban részt vevő pénzforgalmi szolgáltatók két fő szerepkör valamelyikét, vagy akár mindkettőt betölthetik.
Az első csoportba az úgynevezett forgalmazó szolgáltatók tartoznak. Ezek biztosítják majd, hogy a tesztfelhasználók hozzáférjenek a digitális euró szolgáltatásaihoz.
Feladataik közé tartozhat:
- a felhasználók regisztrációja;
- a béta digitáliseuró-számla létrehozása;
- az egyenleg kezelése;
- a fizetések kezdeményezése;
- valamint a tranzakciók megjelenítése a mobilbanki vagy digitáliseuró-alkalmazásban.
A második csoportba az elfogadói szolgáltatók kerülnek. Ők a kereskedői oldalt építik ki, vagyis lehetővé teszik, hogy üzletek, éttermek és internetes kereskedők digitális eurót fogadjanak el.
Egyes vállalatok mindkét szerepkört betöltik. Ez azt jelenti, hogy egyszerre biztosíthatnak digitális eurós felületet a vásárlóknak és fizetéselfogadási infrastruktúrát a kereskedőknek.
A rendszer működőképességéhez mindkét oldalra szükség van. Egy digitális fizetőeszköz ugyanis keveset ér, ha a fogyasztók ugyan hozzáférnek, de nincs hol elkölteniük. Ugyanez fordítva is igaz: a kereskedői elfogadóhálózat sem életképes elegendő aktív felhasználó nélkül.
Mit tesztelnek 2027-ben?
A programban a digitális euró béta-verzióját vizsgálják. Ez technikai és funkcionális szempontból közel állhat a később bevezethető rendszerhez, de a pilot idején még nem lesz hivatalos törvényes fizetőeszköz.
A tesztelés négy alapvető fizetési helyzetre összpontosíthat:
- online pénzküldés két magánszemély között;
- offline pénzküldés két magánszemély között;
- fizikai üzletben végzett vásárlás;
- internetes vagy mobilos kereskedői fizetés.
A résztvevők például kávézóban, étteremben vagy más hétköznapi kereskedelmi helyzetben használhatják a béta digitális eurót.
A fizikai üzletekben a hagyományos kártyaterminálok mellett úgynevezett SoftPOS-megoldások is megjelenhetnek. A SoftPOS lehetővé teszi, hogy egy megfelelő okostelefon vagy táblagép külön terminál nélkül fogadjon érintéses fizetést.
Az internetes tesztekben webáruházak és mobilkereskedelmi alkalmazások is részt vehetnek. Az EKB azt vizsgálhatja, mennyire egyszerű a vásárló azonosítása, hogyan működik a fizetés jóváhagyása, illetve milyen gyorsan és megbízhatóan teljesül az elszámolás.
A pilot során nem a teljes euróövezeti lakosság próbálhatja ki a rendszert. Az egyéni tesztfelhasználók elsősorban az EKB és a részt vevő nemzeti jegybankok munkatársai lesznek, mellettük pedig kiválasztott fizikai és internetes kereskedők csatlakoznak.
Nem kriptovaluta és nem stabilcoin
A digitális eurót gyakran együtt említik a kriptoeszközökkel, technikai és pénzügyi szempontból azonban lényeges különbségek vannak közöttük.
A digitális euró jegybanki digitális pénz, angol rövidítéssel CBDC, vagyis Central Bank Digital Currency lenne. A végleges változat az Európai Központi Bank által kibocsátott euró digitális formáját jelentené.
A Bitcoin ezzel szemben decentralizált kriptoeszköz. Nincs mögötte központi kibocsátó, jegybank vagy kereskedelmi bank, kínálatát pedig a protokoll szabályai határozzák meg.
A stabilcoinokat jellemzően magánvállalatok bocsátják ki. Az euróhoz vagy dollárhoz kötött stabilcoin értékét tartalékeszközök, visszaváltási mechanizmusok vagy más pénzügyi konstrukciók próbálják stabilan tartani.
A digitális eurónak nem kellene egy másik euróhoz kötött eszközzel fenntartania az árfolyamát. Maga lenne az euró egyik hivatalos formája, ahogyan a készpénz és a jegybanki pénz is az.
A fő különbségek röviden:
| Eszköz | Kibocsátó | Árfolyam | Fő kockázat |
|---|---|---|---|
| Digitális euró | Európai Központi Bank | Egy euró | Technikai, adatvédelmi és működési kockázat |
| Euróstabilcoin | Magánvállalat | Egy euróhoz rögzítve | Kibocsátói, tartalék- és visszaváltási kockázat |
| Bitcoin | Nincs központi kibocsátó | Szabadon változik | Jelentős árfolyam-ingadozás |
A digitális euró tehát nem az euróövezeti Bitcoin és nem is állami stabilcoin lenne. Sokkal inkább a készpénz digitális megfelelőjeként próbálna működni a modern fizetési környezetben.
Miért vonja be az ECB a bankokat és fintechcégeket?
Az Európai Központi Bank önmagában nem rendelkezik olyan lakossági ügyfélhálózattal, mobilbanki alkalmazásokkal és kereskedői kapcsolatokkal, mint a kereskedelmi bankok vagy fizetési szolgáltatók.
A digitális euró eljuttatásához ezért szükség van közvetítőkre.
A bankok és fintechcégek kezelhetik majd:
- a felhasználói felületeket;
- az ügyfelek azonosítását;
- a tranzakciók kezdeményezését;
- a csalásmegelőzést;
- az ügyfélszolgálatot;
- valamint a kereskedői elfogadást.
Az EKB biztosítaná a központi digitáliseuró-platformot, a szolgáltatók pedig ehhez kapcsolnák saját rendszereiket és alkalmazásaikat.
A pilot egyik fő kérdése éppen az lesz, hogy ez az együttműködés mennyire működik gördülékenyen. A digitális eurónak különböző banki rendszerekkel, mobilalkalmazásokkal, terminálokkal és webáruházakkal kell majd kommunikálnia.
Egy technikailag működő jegybanki rendszer önmagában nem elegendő. A végfelhasználói élménynek is gyorsnak, érthetőnek és megbízhatónak kell lennie.
A Revolut és a Stripe részvétele különösen érdekes
A Revolut és a Stripe bekerülése azt jelzi, hogy az EKB nem kizárólag a hagyományos banki infrastruktúrában gondolkodik.
A Revolut elsősorban mobilos pénzügyi szolgáltatásairól ismert. Részvétele segíthet megvizsgálni, hogyan jelenhetne meg a digitális euró egy olyan alkalmazásban, amelyet az ügyfelek már most is napi pénzügyekre, kártyás vásárlásokra és nemzetközi átutalásokra használnak.
A Stripe főként az internetes kereskedők fizetési infrastruktúrájában tölt be jelentős szerepet. A vállalat tapasztalata különösen értékes lehet az online és mobilkereskedelmi fizetések tesztelésében.
Az Adyen, a SumUp, a Nexi és a Worldline szintén erős kereskedői és fizetésfeldolgozási háttérrel rendelkezik.
A hagyományos bankok ezzel szemben a szabályozás, az ügyfél-azonosítás, a számlavezetés és a lakossági pénzügyi kapcsolatok területén hozhatnak több évtizedes tapasztalatot.
A pilot valódi értéke abból származhat, hogy ezek az eltérő üzleti modellek ugyanahhoz a digitáliseuró-infrastruktúrához próbálnak csatlakozni.
Az európai fizetési piac is átalakulhat
A digitális euró nemcsak új fizetőeszköz lenne, hanem a pénzforgalmi szolgáltatók közötti versenyt is megváltoztathatná.
A jelenlegi európai elektronikus fizetések jelentős részében nem európai kártyatársaságok és technológiai platformok is fontos szerepet töltenek be. Egy egységes digitális euró új, az egész euróövezetben használható fizetési infrastruktúrát teremthetne.
Ez elméletileg lehetővé tenné, hogy egy kisebb európai bank vagy fintechcég saját szolgáltatást építsen ugyanarra a közös rendszerre, amelyhez a nagy nemzetközi vállalatok is kapcsolódnak.
A kereskedők számára az egyik meghatározó kérdés a költség lesz. Ha a digitális euró elfogadása olcsóbbá válik a jelenlegi megoldásoknál, az komoly ösztönzést jelenthet a bevezetésre.
A fogyasztóknak ugyanakkor a költség önmagában kevésbé látható. Számukra az egyszerű használat, a gyorsaság, a biztonság és az adatvédelem lehet döntő.
A pilot résztvevői a tesztszolgáltatásokért nem számíthatnak fel díjat a kiválasztott fogyasztóknak és kereskedőknek. A végleges kereskedelmi modell azonban még nem dőlt el.
Offline fizetés is bekerül a tesztbe
A digitális euró egyik legérdekesebb tervezett funkciója az offline fizetés.
Ez azt jelentené, hogy két közeli készülék bizonyos körülmények között aktív internetkapcsolat nélkül is végrehajthatna egy tranzakciót. A funkció hasznos lehetne olyan helyeken, ahol gyenge a mobilhálózat, átmeneti szolgáltatáskiesés történik, vagy a felhasználó nem rendelkezik folyamatos internet-hozzáféréssel.
Az offline működés közelebb hozhatná a digitális eurót a készpénzhez. Egy bankjegy átadásához sincs szükség banki szerverre vagy internetkapcsolatra.
Technikailag azonban az offline digitális pénz komoly kihívást jelent.
A rendszernek meg kell akadályoznia, hogy valaki ugyanazt az összeget több alkalommal költse el. Emellett kezelnie kell az elveszett vagy ellopott készülékeket, a tranzakciós korlátokat és a későbbi online szinkronizációt is.
A 2027-es pilot ezért nemcsak a látványos mobilfizetési felületeket, hanem a háttérben működő biztonsági és elszámolási folyamatokat is próbára teszi.
Európa és az Egyesült Államok eltérő irányt választott
Miközben az Európai Unió tovább dolgozik egy lehetséges jegybanki digitális pénzen, az Egyesült Államok szövetségi politikája jelenleg más irányt követ.
Egy 2025 januárjában kiadott amerikai elnöki rendelet megtiltotta a szövetségi ügynökségeknek, hogy jegybanki digitális pénz létrehozását, kibocsátását vagy népszerűsítését készítsék elő. Az amerikai stratégia ehelyett nagyobb szerepet szán a magánvállalatok által kibocsátott, dollárhoz kötött stabilcoinoknak.
A két megközelítés közötti különbség alapvető.
Európában a digitális jegybankpénz a közpénz szerepét erősíthetné az elektronikus fizetésekben. Az Egyesült Államok inkább a szabályozott magánpiaci digitális dollárok fejlődését támogatja.
A következő évek egyik nagy kérdése az lehet, hogy a jegybanki digitális pénzek vagy a stabilcoinok bizonyulnak-e vonzóbbnak a fogyasztók és a kereskedők számára.
Mit jelenthet a digitális euró a kriptopiacnak?
A digitális euró közvetlenül nem Bitcoin- vagy Ether-versenytárs. Nem befektetési eszköznek, hanem fizetési megoldásnak készül.
A stabilcoinpiacot azonban már közvetlenebbül érintheti.
Az euróhoz kötött stabilcoinok egyik fő felhasználási területe, hogy digitális eurót biztosítanak blokkláncokon, kriptotőzsdéken és decentralizált pénzügyi alkalmazásokban.
Ha a digitális euró széles körben hozzáférhetővé válik, a hétköznapi fizetéseknél csökkentheti a magánkibocsátású euróstabilcoinok iránti igényt. Egy jegybanki pénz esetében ugyanis nincs szükség a magánkibocsátó tartalékainak vagy fizetőképességének értékelésére.
A stabilcoinok ugyanakkor továbbra is előnyben maradhatnak a nyilvános blokkláncokon, a globális kriptokereskedelemben és az okosszerződés-alapú alkalmazásokban.
A két rendszer ezért nem feltétlenül zárja ki egymást.
A digitális euró a szabályozott, hétköznapi fizetésekben válhat fontossá, míg az euróstabilcoinok a programozható blokkláncgazdaságban őrizhetik meg szerepüket.
A pilot egyik közvetett hatása az lehet, hogy a digitális tárcák, az azonnali elszámolás és a digitális pénz használata természetesebbé válik a lakosság számára. Ez hosszabb távon más digitális eszközök elfogadását is megkönnyítheti.
A 2027-es pilot még nem jelent kibocsátást
A 36 szolgáltató kiválasztása fontos mérföldkő, de nem jelenti azt, hogy a digitális euró bevezetéséről már megszületett volna a végleges döntés.
A pilotban használt bétaeszköz nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz-státusszal. A program ellenőrzött, korlátozott környezetben zajlik, és nem lesz szabadon hozzáférhető az euróövezet teljes lakossága számára.
Az ECB csak a digitális euróra vonatkozó uniós jogszabály elfogadása után dönthet a tényleges kibocsátásról.
A jelenlegi terv szerint a jegybank 2029-re szeretne technikailag készen állni egy lehetséges első kibocsátásra, feltéve, hogy a szükséges szabályozást 2026-ban elfogadják. Ez azonban felkészülési cél, nem garantált indulási dátum.
A legfontosabb kérdések még nyitva maradtak
A pilot számos technikai és működési problémára választ adhat, de a digitális euró végleges sikerét politikai és társadalmi kérdések is meghatározzák.
Tisztázni kell többek között:
- mennyire lesznek bizalmasak a fizetési adatok;
- milyen összeget tarthat egy felhasználó digitális euróban;
- hogyan működik majd az egyenleg feltöltése és visszaváltása;
- milyen felelőssége lesz a bankoknak és más közvetítőknek;
- milyen költségek terhelik a kereskedőket;
- valamint hogyan kezelik a csalásokat és a téves fizetéseket.
Az is kérdés, mennyire lesz hajlandó a lakosság egy új fizetési módot használni akkor, amikor már most is rendelkezésre állnak bankkártyák, azonnali átutalások és mobilfizetési alkalmazások.
A digitális euró technikai megvalósíthatósága ezért csak az első próba.
A második és talán nehezebb feladat annak bizonyítása lesz, hogy az új rendszer valódi előnyt nyújt a jelenlegi fizetési lehetőségekhez képest.
Következtetés
Az Európai Központi Bank 36 pénzforgalmi szolgáltató kiválasztásával a digitális euró projektjét a gyakorlati tesztelés szakaszába viszi.
A Deutsche Bank, az UniCredit, a Revolut, a Stripe és a többi résztvevő feladata az lesz, hogy valósághű környezetben vizsgálják meg a felhasználók csatlakozását, a magánszemélyek közötti utalásokat, a bolti vásárlásokat és az internetes fizetéseket.
A 2027 második felében induló, egyéves pilot még nem nyilvános bevezetés. Korlátozott bétaüzemről van szó, amelyben kiválasztott jegybanki dolgozók és kereskedők használják majd a digitális euró tesztverzióját.
A program mégis meghatározó lehet Európa pénzügyi jövője szempontjából.
Ha a rendszer gyorsnak, biztonságosnak és egyszerűen használhatónak bizonyul, a digitális euró új, egész euróövezetben elérhető fizetési infrastruktúrát teremthet. Ha viszont a tesztek komoly technikai, adatvédelmi vagy kereskedői problémákat tárnak fel, az a tervezett bevezetést is késleltetheti.
Az ECB most nem egyszerűen egy új digitális pénzt tesztel. Azt vizsgálja, milyen szerepe lehet a jegybanki pénznek egy olyan gazdaságban, ahol a fizetések egyre nagyobb része mobilalkalmazásokon, internetes platformokon és magánvállalatok rendszerein keresztül történik.
