A nemzetközi banki átutalások ma még gyakran napokig tartanak, különösen akkor, ha több ország, több pénznem és több pénzügyi közvetítő is részt vesz a folyamatban. A Circle és a Nomura ezen változtatna: a két vállalat 2027-től USDC-alapú devizaelszámolási szolgáltatást indíthat Japánban, amely új szintre emelheti a stabilcoinok (angolul: stablecoinok) vállalati felhasználását.
Stablecoinnal váltanák ki a napokig tartó utalásokat
A USDC kibocsátójaként ismert Circle és a japán pénzügyi szektor egyik legnagyobb szereplője, a Nomura Holdings egy új digitáliseszköz-elszámolási szolgáltatás elindítását tervezi Japánban.
A rendszer várhatóan már 2027-ben elérhetővé válhat a vállalati ügyfelek számára. Lényege, hogy a japán cégek jent válthatnának USDC-re, majd a dollárhoz kötött stablecoint határokon átnyúló fizetésekhez használhatnák fel.
Ez elsőre technikai újításnak tűnhet, valójában azonban egy nagyon hétköznapi üzleti problémára kínál megoldást. A hagyományos nemzetközi banki átutalások teljesítése gyakran két-három munkanapot vesz igénybe. A folyamatot tovább lassíthatják a banki nyitvatartási idők, az eltérő időzónák, a közvetítő bankok és az országonként változó elszámolási rendszerek.
A stablecoinokkal végrehajtott tranzakciók ezzel szemben blokklánc-infrastruktúrán keresztül, a hét minden napján működhetnek. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bankok teljesen eltűnnének a folyamatból, de az elszámolás lényegesen gyorsabbá és egyszerűbbé válhat.
Az USDC lehet a digitális híd a jen és a dollár között
A Circle által kibocsátott USD Coin, vagyis USDC egy amerikai dollárhoz kötött stablecoin. Árfolyamának célja, hogy egy token értéke megközelítőleg egy dollár maradjon.
A megadott piaci adatok szerint az USDC kapitalizációja 73,6 milliárd dollár, amivel a világ második legnagyobb stablecoinja. Mérete és likviditása miatt a token már most is fontos szerepet játszik a kriptopiaci kereskedésben, a decentralizált pénzügyi alkalmazásokban és a nemzetközi digitális fizetésekben.
A Circle és a Nomura terve azonban túlmutat a klasszikus kriptokereskedésen. Az USDC ebben a modellben nem elsősorban spekulációs eszköz lenne, hanem egy digitális elszámolási közeg.
Egy japán importőr például jent válthatna USDC-re, majd a stablecoint továbbíthatná külföldi beszállítójának. Egy több országban működő vállalat pedig gyorsabban mozgathatna pénzt a japán központ és tengerentúli leányvállalatai között.
A stablecoin tehát egyfajta digitális hídként működhetne a japán jen, az amerikai dollár és a nemzetközi vállalati pénzforgalom között.
Hatalmas piacra lépne be a Circle és a Nomura
Az együttműködés komoly üzleti lehetőséget céloz meg. Japán vállalati devizapiacán a megadott 2025-ös adatok szerint naponta mintegy 440 milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolítottak le.
Ez a forgalom nem kizárólag klasszikus devizakereskedésből áll. Ide tartoznak az import- és exportügyletek, a beszállítói kifizetések, a nemzetközi vállalatcsoportokon belüli pénzmozgások és a külföldi leányvállalatok közötti átutalások is.
Ezekben a folyamatokban a gyorsaság különösen fontos. Minél tovább tart egy elszámolás, annál több pénz marad átmenetileg függőben. Ez megnehezítheti a vállalatok napi likviditáskezelését, és növelheti az árfolyamkockázatot is.
Egy USDC-alapú rendszerrel a cégek gyorsabban juthatnának hozzá a pénzeszközeikhez, hatékonyabban kezelhetnék a rövid távú finanszírozási igényeiket, és csökkenthetnék a nemzetközi átutalásokból eredő bizonytalanságot.
A Nomura adhat bizalmat az intézményi ügyfeleknek
A projekt egyik legfontosabb eleme a Nomura szerepvállalása. A japán pénzügyi óriás a tervek szerint az ügyfelek bevonásáért, a szabályozási megfelelésért és a banki rendszerekkel való összekapcsolásért felel majd.
Ez különösen lényeges, mert a vállalati ügyfelek számára önmagában a gyors technológia nem elegendő. A szolgáltatásnak illeszkednie kell a meglévő vállalati pénzügyi, könyvelési és kockázatkezelési rendszerekhez is.
Egy nagyvállalat számára legalább olyan fontos az ügyfél-azonosítás, a pénzmosás elleni ellenőrzés, a jogi megfelelés és a biztonságos letétkezelés, mint maga a tranzakciós sebesség.
A Nomura jelenléte ezért hidat képezhet a hagyományos pénzügyi világ és a blokkláncalapú elszámolás között. A Circle biztosíthatja az USDC technológiai és kibocsátási hátterét, míg a Nomura beillesztheti azt a japán banki és vállalati környezetbe.
Japán már megnyitotta az utat az USDC előtt
Az együttműködést a japán szabályozási környezet átalakulása tette lehetővé. A japán pénzügyi felügyelet a módosított fizetési szabályok alapján engedélyezte az USDC helyi használatát.
Ezzel az USDC lett az első olyan globális, dollárhoz kötött stablecoin, amely jóváhagyást kapott a japán vállalati piacon.
A Circle ráadásul nem most jelenik meg először az országban. Helyi érdekeltsége, a Circle Japan az SBI Holdingsszal együttműködve már korábban megkezdte az USDC terjesztését Japánban.
A következő időszakban a Circle és a Nomura várhatóan a technikai infrastruktúra kiépítésére, a letétkezelési rendszer megerősítésére és a banki integrációk befejezésére összpontosít majd.
A 2027-es induláshoz ugyanis nem elég egy működő blokklánc-tranzakciós rendszer. Szükség lesz megfelelő likviditásra, biztonságos tárolásra, stabil banki kapcsolatokra és minden vállalati ügyfélre kiterjedő megfelelési folyamatokra is.
Stablecoin-láz indult a japán pénzügyi szektorban
A Circle és a Nomura terve nem elszigetelt kezdeményezés. Japánban egyre több pénzügyi vállalat kísérletezik stablecoinokkal és blokkláncalapú elszámolási megoldásokkal.
Az SBI Holdings és a Startale Group például bejelentette a JPYSC nevű, japán jenhez kötött stablecoint. A token mögött egy bizalmi vagyonkezelési struktúrában működő bank állna, és elsősorban intézményi, valamint nemzetközi elszámolásokhoz használnák.
A JPYSC és az USDC eltérő szerepet tölthet be. A jenhez kötött stablecoin elsősorban a japán pénzügyi rendszer digitalizációját támogathatja, míg az USDC a dolláralapú nemzetközi tranzakciókban lehet különösen hasznos.
Közben a Ripple saját dollár-stablecoinja, az RLUSD is hivatalosan megjelent Japánban. A megadott adatok alapján a Ripple USD jelenleg a világ tizedik legnagyobb dollárhoz kötött stablecoinja.
Mindez azt mutatja, hogy Japánban már nem csupán egyetlen digitális fizetési megoldásról van szó. A következő években több stablecoin és több pénzügyi szolgáltató versenyezhet a vállalati ügyfelekért.
Ebben a versenyben nem feltétlenül csak a token mérete dönt majd. A vállalatok számára legalább ennyire fontos lehet a szabályozói engedély, a likviditás, a gyors visszaválthatóság, a banki integráció és a letétkezelés biztonsága.
A kriptoadózás és az ETF-ek is változhatnak
A japán kriptopiac nemcsak a stablecoinok miatt van átalakulóban. Az ország törvényhozásának alsóháza júniusban elfogadott egy olyan javaslatot, amely a kriptoeszközöket a pénzügyi eszközökről és tőzsdékről szóló törvény hatálya alá helyezné.
Ez a lépés a kriptovalutákat közelebb viheti a hagyományos befektetési termékek szabályozási környezetéhez.
A változás szigorúbb tőzsdei felügyeletet és új közzétételi követelményeket hozhat, ugyanakkor megnyithatja az utat a kriptoalapú tőzsdén kereskedett alapok, vagyis ETF-ek előtt is.
A tervezet adózási szempontból is jelentős. A kriptoeszközökön elért nyereséget jelenleg akár 55 százalékos adóteher is érintheti, ezt azonban egységes, 20 százalékos adókulcs válthatná fel.
Egy ilyen változtatás látványosan javíthatná Japán versenyképességét a globális kriptopiacon. Az alacsonyabb adóteher több befektetőt, fejlesztőt és digitális pénzügyi vállalkozást vonzhatna az országba.
Japán lehet a stablecoin-elszámolások új központja
A Circle és a Nomura együttműködése jól mutatja, hogyan változik a stablecoinok szerepe a pénzügyi világban.
Néhány évvel ezelőtt ezeket a tokeneket elsősorban kriptotőzsdei kereskedésre használták. Ma már egyre több bank, fintechvállalat és nagyvállalat tekint rájuk olyan pénzügyi infrastruktúraként, amely gyorsabbá teheti a nemzetközi elszámolást.
A 2027-re tervezett japán szolgáltatás sikeréhez még számos technikai és szabályozási akadályt kell leküzdeni. Amennyiben azonban a Circle és a Nomura működőképes, biztonságos és vállalati szinten is használható rendszert épít ki, az egész ázsiai pénzügyi piac számára példát teremthet.
Japán így nem csupán követője, hanem egyik vezető központja is lehet a szabályozott stablecoin-alapú vállalati fizetéseknek.
