A dél-koreai Toss Bank és a Solana Foundation közös fejlesztésbe kezdett: azt vizsgálják, hogyan tehetnék gyorsabbá, olcsóbbá és átláthatóbbá a határokon átnyúló pénzátutalásokat. A projekt középpontjában a stabilcoinok, a Solana blokklánca és a banki szabályozás összehangolása áll.
A nemzetközi pénzküldés ma még sokszor lassú, drága és nehezen követhető folyamat. A dél-koreai Toss Bank ezen változtatna a Solana Foundation segítségével: a két szereplő olyan digitális pénzügyi infrastruktúrát tesztel, amely blokkláncon kezelné a határokon átnyúló átutalásokat és elszámolásokat.
Az együttműködés egy több lépcsős proof-of-concept, vagyis koncepció-igazolási programmal indul. A cél egyelőre nem egy kész banki szolgáltatás bevezetése, hanem annak felmérése, hogy a stabilcoinok és a Solana hálózata valóban alkalmasak-e a mindennapi nemzetközi pénzforgalom kiszolgálására.
Stabilcoinokkal tesztelik az új rendszert
A projekt első szakaszában a stabilcoin-alapú átutalások kerülnek fókuszba. A Toss Bank azt vizsgálja majd, hogy ezekkel a digitális eszközökkel mennyivel gyorsabban és olcsóbban lehet pénzt küldeni egyik országból a másikba.
A stabilcoinok olyan kriptovaluták, amelyek értékét jellemzően egy hagyományos pénznemhez, például az amerikai dollárhoz kötik. Emiatt kevésbé volatilisek, mint a Bitcoin vagy más szabadon mozgó árfolyamú kriptoeszközök.
Ez különösen fontos a pénzküldésben. Egy átutalásnál ugyanis nem szerencsés, ha a küldött összeg értéke már a tranzakció feldolgozása alatt jelentősen megváltozik. A stabilcoinok éppen ezért alkalmasabbak lehetnek fizetésre és elszámolásra, mint a hagyományosan befektetési célra használt kriptovaluták.
A banki átutalás napok helyett percekig tarthat
A nemzetközi banki utalások gyakran több közvetítőn haladnak keresztül. A küldő és a fogadó bank között levelezőbankok, elszámolóházak és devizaváltási szolgáltatók is megjelenhetnek, ami időt és pénzt emészt fel.
Egy blokkláncalapú rendszer ezzel szemben egyszerűbb elszámolást kínálhat. Az átutalások akár a hét minden napján feldolgozhatók, a tranzakciók pedig gyorsabban és átláthatóbban követhetők.
A Toss Bank számára ez nem pusztán technológiai kísérlet. Ha a modell működik, a bank később olyan szolgáltatást kínálhat ügyfeleinek, amely a jelenleginél kedvezőbb díjakkal és rövidebb átfutási idővel kezeli a nemzetközi pénzküldést.
A megoldás különösen azok számára lehet vonzó, akik rendszeresen utalnak kisebb összegeket külföldre. Ilyenkor a hagyományos banki díjak arányaiban sokkal nagyobb terhet jelenthetnek, mint egy nagy összegű tranzakciónál.
Nem maradhat el az AML és a KYC
A gyorsaság önmagában azonban kevés ahhoz, hogy egy blokkláncalapú rendszer bekerüljön a hagyományos bankszektorba. A bankoknak szigorú ügyfél-azonosítási és pénzmosás elleni előírásokat kell betartaniuk, függetlenül attól, milyen technológiát használnak.
A projekt következő szakaszában ezért a Toss Bank és a Solana Foundation külföldi partnerintézményeket is bevonhat, miközben egységes AML- és KYC-folyamatokat épít a rendszerbe.
Az AML az angol Anti-Money Laundering rövidítése, és a pénzmosás elleni ellenőrzéseket jelenti. A KYC, vagyis Know Your Customer pedig az ügyfelek azonosítására és ellenőrzésére szolgáló banki eljárásokat foglalja magában.
A cél egy olyan megoldás kialakítása, amely megőrzi a blokklánc gyorsaságát és alacsony költségét, ugyanakkor megfelel a szabályozott pénzügyi szolgáltatások követelményeinek is.
Miért a Solana lehet a megfelelő hálózat?
A Solana egyik legfontosabb előnye, hogy nagy mennyiségű tranzakció feldolgozására tervezték, miközben a hálózati díjak jellemzően alacsonyak maradnak. Ez kulcsfontosságú lehet egy lakossági banki szolgáltatásnál, ahol akár rengeteg kisebb összegű utalást kell gyorsan kezelni.
A Toss Bank szempontjából a Solana így nem egyszerűen egy népszerű blokklánc, hanem egy potenciális technológiai háttér egy valós pénzügyi problémára.
A Solana ökoszisztémája számára szintén fontos az együttműködés. Egy szabályozott digitális bank megjelenése azt mutatja, hogy a hálózat iránt már nemcsak kriptós fejlesztők és kereskedők érdeklődnek, hanem hagyományos pénzügyi szereplők is.
Közelebb kerülhet egymáshoz a kripto és a bankszektor
A Toss Bank kezdeményezése jól illeszkedik ahhoz a szélesebb piaci trendhez, amelyben a bankok egyre kevésbé pusztán kereskedhető eszközként tekintenek a kriptovalutákra.
A blokklánc számukra elsősorban infrastruktúra lehet: olyan háttérrendszer, amely gyorsabb elszámolást, kevesebb közvetítőt és jobban automatizálható folyamatokat tesz lehetővé.
A Toss Bank és a Solana közös projektje ezért túlmutathat egyetlen bank fejlesztésén. Ha a teszt eredményes lesz, más pénzügyi intézmények is követhetik a példát, és saját stabilcoin-alapú fizetési vagy átutalási rendszereket indíthatnak.
Egyelőre nincs indulási dátum
A felek nem közöltek pontos időpontot sem a teszt lezárására, sem egy esetleges kereskedelmi szolgáltatás elindítására.
A fejlesztés több szakaszban halad majd. Először a stabilcoin-alapú átutalások működését vizsgálják, ezt követheti a külföldi partnerek bekapcsolása, végül pedig az AML- és KYC-rendszerek teljes integrációja.
A projekt sorsa így nemcsak a technikai eredményektől, hanem a szabályozói elvárásoktól és a nemzetközi partnerekkel kialakított együttműködésektől is függ.
Mi lehet a Toss Bank és a Solana projektjének jelentősége?
A közös fejlesztés egyik legfontosabb üzenete, hogy a blokklánc-technológia egyre közelebb kerül a hétköznapi pénzügyi szolgáltatásokhoz.
A Toss Bank nem spekulatív kriptoterméket épít, hanem egy régóta fennálló problémára keres megoldást: hogyan lehetne gyorsabban, olcsóbban és átláthatóbban pénzt küldeni más országokba.
Ha a teszt sikerrel zárul, a projekt mintaként szolgálhat más bankok és fintechcégek számára is. A stabilcoinok így a kriptopiac egyik speciális eszközéből fokozatosan a nemzetközi pénzforgalom gyakorlati elemeivé válhatnak.
