A STON.fi új láncok közötti swapfunkciója közvetlen kapcsolatot teremt a TON, a TRON hálózat és a legnagyobb EVM-kompatibilis hálózatok között. A felhasználók mostantól egyetlen, saját kezelésű felületen mozgathatnak stabilcoinokat és más digitális eszközöket több blokklánc között, központosított tőzsdék, hagyományos hidak és csomagolt tokenek nélkül.
Elindult a STON.fi láncok közötti swapfunkciója
A The Open Network, vagyis a TON egyik vezető automatizált árjegyző protokollja, a STON.fi július 21-én bejelentette láncok közötti swapfunkciójának elindítását.
Az új szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a felhasználók közvetlenül a STON.fi alkalmazásán belül mozgassanak stabilcoinokat és más támogatott digitális eszközöket a különböző blokkláncok között.
A rendszer indulásakor a következő hálózatok közötti tranzakciókat támogatja:
- TON;
- TRON;
- Ethereum;
- Base;
- BNB Chain;
- Polygon;
- Avalanche;
- Arbitrum;
- Robinhood Chain.
A STON.fi megoldásának egyik legfontosabb eleme, hogy a teljes folyamat egy egységes, saját kezelésű felületen keresztül történik. Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak nem kell központosított kriptotőzsdére utalniuk eszközeiket ahhoz, hogy egyik hálózatról a másikra mozgassák azokat.
A saját kezelésű, angolul self-custodial rendszerben a felhasználó megtartja az ellenőrzést a kriptoeszközei felett. A tranzakciók végrehajtásához nem szükséges hosszabb időre egy központi szolgáltatóra bízni a tokeneket, ami csökkentheti a partnerkockázatot.
Az új funkcióval a STON.fi túllép korábbi, elsősorban TON-alapú decentralizált pénzügyi szerepén. A protokoll célja egy olyan láncok közötti hozzáférési réteg kialakítása, amely összekapcsolja a nagy stabilcoinpiacokat, a decentralizált pénzügyi alkalmazásokat és a Telegram ökoszisztémájához kötődő szolgáltatásokat.
A TON összekapcsolódik a legnagyobb stabilcoinpiacokkal
A stabilcoinok a kriptoipar egyik legfontosabb eszközkategóriájává váltak. Összesített piaci kapitalizációjuk már meghaladja a 300 milliárd dollárt, miközben az Ethereum és a TRON a stabilcoinforgalom két meghatározó blokkláncának számít.
A stabilcoin olyan blokkláncalapú digitális eszköz, amelynek értékét általában egy hagyományos pénznemhez, leggyakrabban az amerikai dollárhoz próbálják rögzíteni. A legismertebb példák közé tartozik az USDT és az USDC.
Ezeket az eszközöket széles körben használják:
- kriptovaluták adásvételéhez;
- nemzetközi átutalásokhoz;
- decentralizált pénzügyi szolgáltatásokhoz;
- vállalati elszámolásokhoz;
- digitális kereskedelmi fizetésekhez;
- érték ideiglenes megőrzéséhez.
A STON.fi láncok közötti swapjai kétirányú kapcsolatot teremtenek a TON és a nagy stabilcoin-ökoszisztémák között.
A TON felhasználói közvetlenebb hozzáférést kaphatnak a TRON, az Ethereum és más EVM-kompatibilis hálózatok likviditásához. A TRON és az EVM-hálózatok felhasználói pedig egyszerűbben érhetik el a TON saját tokenjeit, tárcáit, decentralizált pénzügyi protokolljait és Telegram-alapú alkalmazásait.
Az EVM az Ethereum Virtual Machine, vagyis az Ethereum virtuális gép rövidítése. Az EVM-kompatibilis blokkláncok az Ethereumhoz hasonló intelligensszerződés-környezetet használnak. Ez megkönnyíti, hogy az Ethereumra készült alkalmazásokat és fejlesztői eszközöket más hálózatokon is alkalmazzák.
A Base, a BNB Chain, a Polygon, az Avalanche és az Arbitrum különböző technikai megoldásokat használnak, de mind kapcsolódnak az EVM ökoszisztémájához. Ezért a STON.fi új funkciója nem csupán néhány különálló blokkláncot köt össze, hanem több jelentős decentralizált pénzügyi piac között teremt átjárást.
Központosított tőzsde nélkül mozgathatók az eszközök
A blokkláncok közötti eszközmozgatás korábban gyakran több különálló lépést igényelt.
Egy TON-felhasználónak például először be kellett utalnia tokenjeit egy központosított tőzsdére, ott stabilcoinra vagy más kriptoeszközre kellett váltania azokat, majd a megfelelő hálózat kiválasztása után újra ki kellett utalnia az eszközöket.
Egy másik lehetőség valamely blokklánchíd használata volt. A hidak, angolul bridge-ek, lehetővé teszik a tokenek különböző hálózatok közötti mozgatását, de használatuk gyakran összetett.
A felhasználónak ilyenkor figyelnie kell többek között:
- a megfelelő forrás- és célhálózat kiválasztására;
- a támogatott tokenverziókra;
- a tranzakciós díjakra;
- a híd likviditására;
- a véglegesítés várható idejére;
- az esetleges biztonsági kockázatokra.
A STON.fi szerint az új rendszer ezeket a lépéseket egyetlen swapfolyamatba sűríti.
A felhasználó kiválasztja, hogy melyik eszközt melyik hálózatról szeretné átváltani, valamint meghatározza a célhálózatot és a fogadni kívánt tokent. A háttérben működő rendszer ezután kezeli az útvonal kiválasztását, az árképzést, a likviditás biztosítását és a tranzakció elszámolását.
A cél az, hogy a láncok közötti művelet a felhasználó szemszögéből hasonlóan egyszerű legyen, mint egyetlen blokkláncon belül végrehajtott tokenváltás.
Nincs szükség csomagolt tokenek kezelésére
A STON.fi megoldása a hagyományos láncok közötti rendszerekhez képest a csomagolt tokenek használatát is igyekszik kiküszöbölni.
A csomagolt token, angolul wrapped asset, egy másik blokkláncon kibocsátott reprezentációja az eredeti kriptoeszköznek.
Ha például egy olyan token kerül egy másik hálózatra, amely ott eredetileg nem létezik, egy híd zárolhatja az eredeti eszközt, majd létrehozhatja annak csomagolt változatát a célblokkláncon.
A felhasználó így nem feltétlenül az eredeti tokent birtokolja, hanem egy olyan eszközt, amely mögött elvileg az eredeti token fedezete áll.
Ez több kockázatot is teremthet. A csomagolt token értéke függhet a hidat üzemeltető rendszer biztonságától, a fedezet megfelelő kezelésétől és attól, hogy a token szükség esetén valóban visszaváltható-e az eredeti eszközre.
A STON.fi által alkalmazott modellben a felhasználó a célhálózaton közvetlenül a kívánt eszközt kapja meg egy független likviditásszolgáltatótól. Így nincs szükség arra, hogy köztes, csomagolt tokeneket kezeljen.
Az Omniston irányítja a teljes swapfolyamatot
A láncok közötti swapok végrehajtását a STON.fi által fejlesztett Omniston rendszer koordinálja.
Az Omniston nem egyszerűen egy útvonalválasztó vagy likviditás-összesítő megoldás. A feladata, hogy a teljes tranzakciós folyamatot kezelje az ár meghatározásától a célhálózaton történő elszámolásig.
A láncok közötti swapok egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság. Egy hagyományos blokklánchíd esetében előfordulhat, hogy a tranzakció a vártnál hosszabb ideig tart, a felhasználó a becsültnél kevesebb tokent kap, vagy az eszközök hosszabb időre egy köztes rendszerben maradnak.
Az Omniston célja, hogy egyértelműbb és kiszámíthatóbb folyamatot biztosítson.
A tranzakció jóváhagyása előtt a felhasználó láthatja, hogy várhatóan:
- melyik eszközt kapja meg;
- melyik hálózaton érkezik meg a token;
- mekkora összeget írnak jóvá számára.
A STON.fi szerint a felhasználónak nem kell saját magának különböző hidak, likviditási források vagy tranzakciós útvonalak között választania. Ezt a háttérben az Omniston kezeli.
Slavik Baranov, a STON.fi Dev vezérigazgatója szerint a felhasználók jellemzően nem blokkláncokban gondolkodnak, hanem egy konkrét pénzügyi műveletet szeretnének végrehajtani. A vállalat célja ezért az, hogy az egyes ökoszisztémák közötti mozgás ugyanolyan egyszerűnek érződjön, mint egy hálózaton belüli váltás.
Ez az úgynevezett szándékalapú, angolul intent-based megközelítés. A felhasználó megadja az elérni kívánt eredményt, a rendszer pedig a háttérben kiválasztja a végrehajtáshoz szükséges technikai lépéseket.
A legtöbb swap 15–40 másodperc alatt teljesülhet
A STON.fi szerint az új láncok közötti swapok többsége 15 és 40 másodperc közötti idő alatt fejeződik be.
Ez jelentős előrelépést jelenthet azokhoz a hagyományos láncok közötti tranzakciókhoz képest, amelyeknél a felhasználóknak akár több percet vagy hosszabb időt is várniuk kell a véglegesítésre.
A tranzakció sebessége természetesen függhet:
- a forrásblokklánc terheltségétől;
- a célhálózat állapotától;
- az adott eszköz likviditásától;
- az elérhető likviditásszolgáltatóktól;
- a tranzakció méretétől;
- a hálózatok véglegesítési idejétől.
A STON.fi rendszere úgynevezett resolvereket, vagyis független végrehajtó és likviditásszolgáltató szereplőket használ.
Amikor a felhasználó jóváhagy egy swapot, az Omniston összekapcsolja a megbízást egy resolverrel. Ez a szereplő biztosítja a kívánt eszközt a célblokkláncon.
Ha például egy felhasználó a TON hálózaton található tokenjét Ethereumon elérhető USDC stabilcoinra szeretné váltani, a resolver az Ethereum hálózaton biztosítja a megfelelő USDC-mennyiséget.
A két tranzakciós oldal összekapcsolásáról speciális intelligens szerződések gondoskodnak.
HTLC-szerződések védik a tranzakciót
A STON.fi láncok közötti swapjai összekapcsolt Hashed Timelock Contract, röviden HTLC intelligens szerződéseken keresztül valósulnak meg.
A HTLC magyarul időzáras, hash-alapú szerződésként írható le. Olyan intelligensszerződéses letéti rendszer, amely előre meghatározott kriptográfiai feltételhez és időkorláthoz köti az eszközök felszabadítását.
A swap két oldalán, vagyis a forrás- és a célblokkláncon is létrejön egy-egy kapcsolódó intelligens szerződés. Mindkét szerződés ugyanazt a kriptográfiai feltételt használja.
Ennek eredményeként a tranzakció két oldala együtt teljesül.
Egyszerűsítve:
- ha mindkét fél teljesíti a feltételeket, a swap végbemegy;
- ha valamelyik oldal nem teljesül, a teljes tranzakció meghiúsul;
- ha a swap nem hajtható végre, az eszközök visszakerülnek eredeti tulajdonosukhoz.
Ez az úgynevezett atomikus végrehajtás. Az atomikus swap lényege, hogy a tranzakció vagy teljes egészében sikerül, vagy egyáltalán nem történik meg.
Így elkerülhető az a helyzet, amikor a felhasználó egyik hálózaton már elküldte az eszközt, a célhálózaton azonban nem kapta meg a várt tokent.
A rendszer azt is igyekszik megakadályozni, hogy a pénzeszközök bizonytalan állapotban, részben teljesített vagy elakadt tranzakcióban maradjanak.
Ha a swap nem teljesíthető a megadott feltételekkel, a pénzeszközök visszajárnak a felhasználónak.
A TON DeFi-ökoszisztémája új likviditást érhet el
A láncok közötti swapfunkció fontos változást hozhat a TON decentralizált pénzügyi piacán.
A TON ökoszisztémájának egyik legnagyobb előnye a Telegramhoz fűződő szoros kapcsolata. A blokkláncra épülő alkalmazások közvetlenül a Telegram felhasználói környezetében is megjelenhetnek, ami szélesebb, kevésbé technikai közönség számára is elérhetővé teheti a kriptoszolgáltatásokat.
A TON hálózaton működő alkalmazások azonban eddig viszonylag elkülönülten működtek az Ethereum, a TRON és más nagy likviditású blokkláncok piacaitól.
A STON.fi új megoldásával a TON-alapú alkalmazások és tokenek közvetlenebb kapcsolatba kerülhetnek a legnagyobb stabilcoinpiacokkal.
Ez több szempontból is előnyös lehet.
A TON-felhasználók könnyebben mozgathatnak tőkét más hálózatok decentralizált pénzügyi protokolljaiba. Ezzel párhuzamosan az Ethereumon, a TRON-on vagy más EVM-hálózatokon lévő felhasználók egyszerűbb módon léphetnek be a TON ökoszisztémájába.
A megnövekedett tőkeáramlás:
- javíthatja a TON-alapú tokenek likviditását;
- növelheti a decentralizált alkalmazások használatát;
- új felhasználókat vonzhat a Telegram-alapú szolgáltatásokhoz;
- elősegítheti a stabilcoinok TON-on belüli elterjedését;
- javíthatja a különböző blokkláncok közötti árképzést.
A likviditás azt mutatja meg, hogy egy adott eszköz milyen könnyen vásárolható vagy adható el jelentős árfolyamváltozás nélkül. Minél nagyobb a rendelkezésre álló likviditás, annál kedvezőbb lehet a kereskedés végrehajtása.
A STON.fi túllép a hagyományos AMM-szerepen
A STON.fi eredetileg a TON egyik vezető AMM-protokolljaként vált ismertté.
Az AMM az automated market maker, vagyis automatizált árjegyző rövidítése. Az ilyen decentralizált tőzsdei rendszerekben a felhasználók nem hagyományos ajánlati könyvön keresztül kereskednek.
Ehelyett az árakat intelligens szerződések és likviditási poolok határozzák meg.
A likviditási pool olyan intelligens szerződésben tárolt tokenkészlet, amelyből a felhasználók automatikusan vásárolhatnak vagy amelybe eladhatnak. A poolok eszközeit jellemzően likviditásszolgáltatók biztosítják, akik díjbevételt kaphatnak a tranzakciók után.
A láncok közötti swapok elindításával a STON.fi már nem kizárólag egyetlen blokklánc decentralizált tőzsdéjeként kíván működni.
A platform egy olyan alkalmazássá alakul, amely a felhasználói szándék alapján különböző blokkláncok, likviditási források és decentralizált pénzügyi szolgáltatások között képes közvetíteni.
Ez a stratégia illeszkedik a kriptopiac egyik legfontosabb trendjéhez. A stabilcoinok, a decentralizált alkalmazások és a likviditás egyre több különböző hálózaton oszlanak meg, miközben a felhasználók egységesebb és egyszerűbb kezelési felületet várnak.
A jövő blokkláncalapú alkalmazásainak ezért várhatóan nem elég egyetlen hálózaton működniük. A versenyképes szolgáltatásoknak úgy kell kapcsolatot teremteniük több blokklánccal, hogy a felhasználónak ne kelljen minden technikai részletet külön kezelnie.
Egységesebb lehet a töredezett kriptopiac
A kriptoipar egyik alapvető problémája a likviditás és a felhasználók széttagoltsága.
A különböző eszközök más-más blokkláncokon találhatók, a hálózatok külön tranzakciós díjakat használnak, és az alkalmazások nem minden esetben kommunikálnak közvetlenül egymással.
Egy felhasználó tarthat USDT stabilcoint a TRON hálózaton, USDC stabilcoint az Ethereumon, más eszközöket a Base vagy az Arbitrum hálózatán, miközben egy TON-alapú alkalmazást szeretne használni.
Az ilyen helyzetekben a felhasználónak eddig gyakran több tárcát, hidat, decentralizált tőzsdét és központosított szolgáltatást kellett igénybe vennie.
A STON.fi célja, hogy ezeket a különálló lépéseket egyetlen tranzakcióvá alakítsa.
A megoldás sikere azonban attól is függ, hogy a rendszer mennyire lesz képes hosszú távon megfelelő likviditást, versenyképes árakat és megbízható végrehajtást biztosítani.
A 15–40 másodperces teljesítési idő kedvezőnek tűnik, de a felhasználók számára az is meghatározó lesz, hogy mekkora árfolyamcsúszással és összesített költséggel járnak a swapok.
Az árfolyamcsúszás, angolul slippage, a tranzakció jóváhagyásakor jelzett és a végrehajtáskor ténylegesen elért ár közötti különbséget jelenti.
Nagy összegű vagy alacsony likviditású tranzakciónál az árfolyamcsúszás jelentősen ronthatja a felhasználó által kapott végső összeget.
Új szakasz kezdődhet a STON.fi számára
A láncok közötti swapfunkció elindítása stratégiai fordulópontot jelenthet a STON.fi fejlődésében.
A projekt a TON egyik legismertebb decentralizált pénzügyi alkalmazásából több blokkláncot összekapcsoló infrastruktúrává kíván válni.
A platform hátterében több ismert kriptopiaci befektető áll, köztük a CoinFund, a Delphi Ventures, a The Open Platform, a Karatage és a TON Ventures.
A STON.fi hosszabb távú célja, hogy összekapcsolja a felhasználókat, a likviditást és a blokkláncalapú alkalmazásokat az onchain gazdaság különböző részei között.
Az „onchain” kifejezés olyan műveletekre és gazdasági tevékenységekre utal, amelyek közvetlenül a blokkláncon történnek és ott is ellenőrizhetők.
A most bejelentett rendszer ennek a stratégiának az egyik legfontosabb eleme lehet. A STON.fi nem csupán tokenek átváltását kínálja, hanem azt próbálja elérni, hogy a felhasználók a különböző blokkláncokat egy összekapcsolt pénzügyi környezet részeként használhassák.
Összegzés
A STON.fi láncok közötti swapfunkciója jelentősen egyszerűsítheti a digitális eszközök mozgatását a TON, a TRON, az Ethereum és több nagy EVM-kompatibilis blokklánc között.
A rendszer legfontosabb előnye, hogy a felhasználók egyetlen saját kezelésű felületen válthatnak eszközöket, központosított tőzsdék, hagyományos hidak és csomagolt tokenek közvetlen kezelése nélkül.
Az Omniston végrehajtási réteg a háttérben koordinálja az árképzést, a likviditást és az elszámolást, míg az összekapcsolt HTLC-szerződések biztosítják, hogy a swap mindkét oldala együtt teljesüljön, vagy sikertelenség esetén a pénzeszközök visszakerüljenek a felhasználóhoz.
A legtöbb tranzakció várhatóan 15–40 másodperc alatt befejeződhet, ami a láncok közötti műveletek piacán fontos versenyelőnyt jelenthet.
A fejlesztés emellett közvetlenebb kapcsolatot hoz létre a TON és a több mint 300 milliárd dolláros stabilcoinpiac között. Ez új likviditást, felhasználókat és alkalmazási lehetőségeket hozhat a TON-alapú decentralizált pénzügyi és Telegram-központú ökoszisztémába.
A technológia hosszú távú sikerét ugyanakkor a tényleges likviditás, a tranzakciós költségek, az árfolyamcsúszás, a biztonság és a felhasználói elfogadottság határozza majd meg.
