A Blockchain Association alapvetően támogatja az Egyesült Államok új stabilcoin-szabályozásához kapcsolódó ügyfél-azonosítási előírásokat, ugyanakkor több ponton is pontosítást sürget. A kriptoipari érdekképviseleti szervezet szerint a GENIUS Act végrehajtása során különösen fontos lenne egyértelműen meghatározni, hogy kikre terjednek ki az azonosítási kötelezettségek, valamint összehangolni az új szabályok hatálybalépését a pénzmosás elleni követelmények bevezetésével.
Új stabilcoin-szabályok készülnek az Egyesült Államokban
A Blockchain Association augusztus 21-én nyilvános észrevételt nyújtott be ahhoz a közös amerikai szabályalkotási folyamathoz, amely a stabilcoin-kibocsátók ügyfél-azonosítási követelményeit határozná meg. A véleményezési időszak határideje ugyanezen a napon járt le, így a szervezet állásfoglalása közvetlenül a konzultáció lezárása előtt került a szabályozók elé.
A javaslat mögött öt jelentős amerikai szövetségi hatóság áll. A szabályalkotásban részt vesz az amerikai pénzügyminisztériumhoz tartozó Financial Crimes Enforcement Network, vagyis a FinCEN, az Office of the Comptroller of the Currency, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Federal Deposit Insurance Corporation, valamint a National Credit Union Administration.
Az új szabályok a GENIUS Act keretében előírt Customer Identification Program, röviden CIP követelményeit ültetnék át a gyakorlatba. A CIP lényegében azt határozza meg, hogyan kell a stabilcoin-kibocsátóknak azonosítaniuk és ellenőrizniük azokat az ügyfeleket, akikkel közvetlen kapcsolatba kerülnek.
A GENIUS Act az amerikai stabilcoin-piac egyik meghatározó szabályozási keretrendszerévé vált. A jogszabály többek között meghatározza, hogy mely szereplők bocsáthatnak ki fizetési célú stabilcoint, milyen eszközök szolgálhatnak a tokenek fedezetéül, illetve milyen feltételek mellett válthatják vissza a tulajdonosok stabilcoinjaikat.
A Blockchain Association a szűkebb ügyfél-azonosítást támogatja
A GENIUS Act egyik lényeges előírása, hogy az engedélyezett fizetési stabilcoin-kibocsátóknak, vagyis a permitted payment stablecoin issuers, röviden PPSI kategóriába tartozó vállalatoknak hatékony ügyfél-azonosítási programot kell működtetniük. A szabályozási vita egyik központi kérdése azonban az, hogy pontosan milyen tranzakciókra és piaci szereplőkre kellene kiterjednie ennek a kötelezettségnek.
A Blockchain Association azt az álláspontot támogatja, amely szerint a CIP-előírásokat elsősorban a stabilcoin-kibocsátók és közvetlen ügyfeleik közötti, úgynevezett elsődleges piaci tranzakciókra kellene korlátozni. Ez azt jelentené, hogy az ügyfél-azonosítási követelmények főként akkor lépnének életbe, amikor egy felhasználó közvetlenül egy engedélyezett kibocsátótól vásárol stabilcoint, vagy közvetlenül nála kezdeményez visszaváltást.
A szervezet szerint ugyanakkor a másodlagos piacon történő hétköznapi peer-to-peer, vagyis felhasználók közötti tranzakcióknak nem kellene automatikusan ugyanezen szabályok hatálya alá tartozniuk. Egy olyan rendszer ugyanis, amely minden egyes stabilcoin-átruházáshoz teljes körű ügyfél-azonosítást kapcsolna, jelentősen megváltoztathatná a blokkláncalapú eszközök működését és korlátozhatná azok szabad átruházhatóságát.
Ez a különbségtétel különösen fontos lehet a decentralizált blokkláncokon működő stabilcoinok esetében. Egy token ugyanis a kibocsátást követően számos különböző tárcán, tőzsdén vagy decentralizált pénzügyi alkalmazáson keresztül cserélhet gazdát anélkül, hogy a kibocsátó közvetlen kapcsolatba kerülne az adott tranzakció résztvevőivel.
Pontosabb definíciókat kér a kriptoipar
A Blockchain Association állásfoglalásának másik fontos eleme a szabályozásban használt fogalmak pontosítása. A szervezet szerint egyértelműbb definícióra lenne szükség többek között az „account”, vagyis számla, a „customer”, azaz ügyfél, valamint a „digital asset service provider”, vagyis digitáliseszköz-szolgáltató kifejezések esetében.
A megfelelő definíciók hiánya azért jelenthet problémát, mert túlságosan tág értelmezés esetén olyan tranzakciók vagy szolgáltatások is bekerülhetnek a szabályozás hatálya alá, amelyekre a jogalkotó eredetileg nem kívánta kiterjeszteni az ügyfél-azonosítási kötelezettséget. Ez nemcsak a stabilcoin-kibocsátókra, hanem közvetve az infrastruktúra-szolgáltatókra és más kriptopiaci vállalkozásokra is további megfelelési terheket róhatna.
A Blockchain Association ezért azt javasolja, hogy bizonyos egyszeri stabilcoin-visszaváltásokat ne kezeljenek automatikusan olyan ügyfélkapcsolatként, amely teljes CIP-kötelezettséget keletkeztet. A szervezet emellett azt is szeretné elérni, hogy a stabilcoinokhoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységeket egyértelműen kizárják az új szabályok alkalmazási köréből.
A pontos fogalommeghatározás a kriptopiacon azért is kulcsfontosságú, mert a hagyományos pénzügyi rendszerből átvett jogi kategóriák nem minden esetben illeszthetők egy az egyben a blokkláncalapú szolgáltatások működésére. A kibocsátó, a letétkezelő, a kereskedési platform, a tárcaszolgáltató és a végfelhasználó közötti kapcsolat ugyanis jelentősen eltérhet egy klasszikus bank és annak számlatulajdonosa közötti viszonytól.
Rugalmasabb megfelelési rendszert sürgetnek
A Blockchain Association nemcsak azt szeretné tisztázni, hogy kikre vonatkozzanak az ügyfél-azonosítási szabályok, hanem nagyobb rugalmasságot is kér a követelmények gyakorlati teljesítésében. A szervezet szerint a hatóságoknak nem feltétlenül kellene egyetlen konkrét módszert előírniuk arra, hogy a PPSI-kibocsátók miként ellenőrizzék ügyfeleik adatait.
Ehelyett olyan technológiasemleges szabályozás lehetne célszerű, amely meghatározza az elérendő megfelelési célokat, de lehetőséget ad a vállalatoknak arra, hogy saját üzleti modelljüknek és technológiai infrastruktúrájuknak megfelelő ellenőrzési megoldásokat alkalmazzanak. Ez különösen fontos lehet egy gyorsan fejlődő szektorban, ahol a digitális személyazonossághoz, blokkláncelemzéshez és automatikus megfelelőség-ellenőrzéshez kapcsolódó technológiák folyamatosan változnak.
A kriptoipari érdekképviselet az egymást átfedő szabályozási kötelezettségekkel kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg. Álláspontjuk szerint célszerű elkerülni, hogy ugyanazon kibocsátónak több különböző szabályozási keretrendszer alapján lényegében ugyanazokat az ellenőrzési feladatokat kelljen párhuzamosan elvégeznie.
Az ilyen duplikált követelmények a nagyobb vállalatok számára is jelentős adminisztratív költségeket okozhatnak, a kisebb stabilcoin-kibocsátók esetében pedig még komolyabb versenyhátrányt eredményezhetnek. A szabályozás kialakításának egyik fő kérdése ezért az lehet, hogyan lehet egyszerre biztosítani a pénzügyi rendszer biztonságát és a hatékony ellenőrzést anélkül, hogy szükségtelenül megdupláznák a megfelelési terheket.
Az AML- és CIP-szabályok összehangolása is kulcskérdés
A Blockchain Association arra is felszólította az amerikai hatóságokat, hogy hangolják össze a CIP-szabályok hatálybalépését a GENIUS Act alapján kidolgozás alatt álló különálló Anti-Money Laundering, vagyis AML-előírásokkal. A pénzmosás elleni követelmények és az ügyfél-azonosítási szabályok ugyanis számos ponton kapcsolódnak egymáshoz.
A szervezet érvelése szerint komoly operatív terhet jelentene a stabilcoin-kibocsátóknak, ha egymástól eltérő időpontokban kellene két, részben összefüggő megfelelési rendszert kialakítaniuk. Ha ehelyett a két szabályozási csomag bevezetését összehangolnák, a vállalatok egységesebb megfelelési infrastruktúrát építhetnének ki, ami csökkenthetné a fejlesztési költségeket és az adminisztratív bizonytalanságot.
Az összehangolt határidők azért is fontosak lehetnek, mert az új stabilcoin-szabályozás nem pusztán jogi dokumentációt követelhet meg a kibocsátóktól. A vállalatoknak várhatóan új belső folyamatokat, adatkezelési rendszereket, kockázatértékelési modelleket és ügyfél-ellenőrzési mechanizmusokat is létre kell hozniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek a teljes szabályozási keretrendszernek.
A GENIUS Act végrehajtása formálhatja az amerikai stabilcoin-piacot
A Blockchain Association állásfoglalása jól mutatja, hogy a GENIUS Act elfogadása önmagában még nem zárta le az amerikai stabilcoin-szabályozás körüli vitát. A törvény általános kereteket határoz meg, de a gyakorlati végrehajtás részletei dönthetik el, hogy a stabilcoin-kibocsátók milyen költségek és működési feltételek mellett tudnak megfelelni az új követelményeknek.
A legfontosabb kérdések között szerepel, hogy hol húzódjon a határ az elsődleges és a másodlagos piaci tevékenységek között, kiket tekintsenek szabályozási értelemben ügyfélnek, illetve milyen módon hajthassák végre a kibocsátók az azonosítási ellenőrzéseket. Ugyancsak meghatározó lehet, hogy a CIP- és AML-követelmények mennyire egységes rendszerként jelennek majd meg a piaci szereplők előtt.
A stabilcoinok egyre jelentősebb szerepet töltenek be a kriptovaluta-piacon, a nemzetközi pénzmozgásokban és a digitális fizetésekben, ezért az amerikai szabályozás részletei az Egyesült Államokon kívül is komoly figyelmet kaphatnak. A GENIUS Act végrehajtási szabályai így nemcsak az amerikai kibocsátók működését alakíthatják át, hanem hosszabb távon a globális stabilcoin-piac szabályozási irányaira is hatással lehetnek.
